Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

vár leírását tartalmazó, jegyzetekkel kiegészített 17. századi forrást közölt,215 stb. Részben a tudósok és vidéki levelezők írásain felbuzdulva, részben az újságszerkesztők felhívására lelkes lokálpatrióták is beszámoltak lakóhelyük nevezetességeiről, a környékükön található régi épületekről, romokról, a felfedezett feliratos kövekről, pénzekről, antik, „barbár" (vagyis népvándorlás-kori) és középkori emlékekről. Egy debreceni kereskedő leírását a derecskéi határban talált ókori ezüstpénzről azért közli a szerkesztő, mert - mint írja - nem általános még a kereskedők jártassága a tudományokban.216 Egy tudósítás a 371 éves jászódebrődi harangot ismerteti. „Ezen Debrőd helységnek határában vagyon Sz. László Kápolnája is, de mellyik században készült? azt a' régiség, és sok viszontagság miatt nehéz rólla bizonyosan mondani, hogy 16. századnak fogytán újíttatott meg az tagadhatatlan,"

2

^ ismertetést közölnek a komáromi vár épen maradt címeréről.218 Helyi tudósító számolt be Tata nevezetességeiről, „Városunk hírét" emlegetve.219 Egy egri „derék Hazafi" Tihamér régi mezőváros középkori templomja romjainak felfedezéséről adott hírt,220 A szerkesztő megjegyzésére, hogy ti. az emléknek „Elvárjuk bővebb leírását is", a tudósító később, hogy „egyszersmind ezen Honnyi köz hasznú levelek' intésének, és több becses Hazafiak' óhajtásának, kik az elpusztultt hely bővebb le-írását várták, megfelelni" igyekezzen, középkori oklevelek, krónikák segítségével kísérli meg a város, illetve a templom történetét rekonstruálni. Az előkerült romokból - véli - „ékes, és gothi ízlésben épültt szent Egyházat sajdíthatni".221 Néhányan azért küldik be beszámolóikat a környezetükben található emlékekről a szerkesztőségekhez, hogy a szakértők megmagyarázzák azok jelentését, Egy antik feliratos kőről szóló írás szerzője a hozzáértőket az emlék eredetének megvilágítására kéri.222 Hosszabb írást közöl egy erdélyi tudósító „Etwas für Archäologen" címmel arról a Károlyfehérvár környékén talált ókori kőtöredékről, melyet a nagyszebeni katolikus plébániára vittek - hogy szakértő szemek megvizsgálják. A szerző pontos leírást ad a táblán látható ábrázolásokról, feliratokról, s megkísérli az ábrázolt jelenet értelmezését és az emlék datálását. Az ábrázolást Montfaucon nyomán a Mithrasz-kultusszal hozza kapcsolatba, s röviden ismerteti a kultusz eredetét és sajátosságait. Reméli, hogy egy gyakorlott régiségszakértő veszi a fáradságot, hogy pontosabban értelmezze az emléket.223 A hazai földben talált régi görög pénzekről közölt leírások egyik célja a szerző szerint az, hogy a hozzáértő tudósok azok alapján azonosíthassák, meghatározhassák az érmeket.224 Moldoványi Antal római katolikus lelkész a Fehér megyei Alsőbesnyő környékén talált római feliratos kövekről számolt be, s megjegyzi, hogy ezen a MAI.OK V AliV S .»<••> KII ATT. 8. kép. Nógrád megyei aranyleletek. Tudományos Gyűjtemény, 1828. I. 128. után környéken már korábban is találtak antik emlékeket, pénzeket, hamwedreket, illetve török kori tárgyakat. „Vallyon nem lenne e érdemes Hazánk' külömbféle részeiben talált, 's található régiségeket itt a' Tud. Gyűjt.ben közönségessé tenni! valóban sok véletlen leleményekből némelly igazságok kiderülnének."225 Egyesek vissza is éltek ezzel a lehetőséggel. Egy tréfás kedvű olvasó olyan „antik" felirattöredék megfejtéséhez kérte a tudósok segítségét, mely - mint a szemrehányó válaszokból kiderül - egy német szójáték VOlt.226 A mozgalom tudományos jellegét erősítette, hogy nemcsak a lelkes amatőrök kérték a szakértők segítségét, hanem a tudósok is felhívták társaikat nézeteik megvitatására, illetve helyesbítették egymás adatait.

227 Tertina Mihály a Temesvár környékén talált, több száz darabból álló ókori ezüstpénzlelet ismertetésekor a tu-