Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Egy sajátos bútortípus korai megjelenése Magyarországon

ször Kornis Gábort, aki már ekkor két legénnyel és két inassal dolgozik, A classificatio tanúsága szerint 1839ig dolgozik asztalosként. 1807 3 class Varga u,1 .tiz.nr.33, 2 leg 2 inas 1808 2 class Piac u,4,tiz,nr,235, 3 leg 2 inas 1810 2 class Varga u,4,tíz,nr.281. 2 leg 3 inas 1811 2 class Piac u.3,tiz,nr,178, 4 leg 1 inas 1812 1 class Varga u.5,tiz,nr,358. 4 leg 2 inas 1813 1 class Varga u,5,tiz,nr,358. 3 inas 1814-15 1 class Varga u,5,tiz.nr,376, 6 leg 1 inas 1816 1 class Varga u,5,tiz.nr,376, 4 leg 2 inas JEGYZETEK Források rövidítése HBML Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen TtREL Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen M.Civ Matricula Civium (Polgárok anyakönyve) L-ll. HBML, jelzete: IVA 1011. kötet + oldalszám 3c „A Betsülletes N. Asztalos Czéh Számára vétetett Könyv. EROGATIO" 1785-1815 (a könyv hátsó lapjain) HBML jelzete: IX.2/7 ftsz. 3p „A Betsülletes N, Asztalos Czéh Számára vétetett Könyv. PERCEPTIO" 1785-1815 (az előzékre írva) HBML jelzete: IX.2/7 ftsz. 4 „Bevételi napló 1815- 1852" HBML jelzete IX.2/10 class Classificatio Opificum (Mesteremberek osztályba sorolása) HBML jelzete: IV.A,1013/l./f + évszám 1 Zlinszkyné Sternegg Mária: Remekbe készült debreceni almáriomos asztalok. = Művészettörténeti Értesítő, 45, 1996, 235243, 2 Levéltári kutatás alapján ismert főbb életrajzi adatait Id. a tanulmány III. részében. 3 Az 1770-es évektől mintegy 1800-ig léteztek ugyan kísláda-, játékdoboz- és kisasztal-rajzok, de ezek csak mint a remekelés fődarabjának kísérői szerepeltek, 4 Az oszlopok színére a remekrajz akvarellel festett részei utalnak. A bútorok oszlopelemeinek fekete pácolása egyébként e korban általános. 5 Szabolcsi, Hedvig: Un meuble singulier début du XIXe siècle: la table „en forme de boule". Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 12, Budapest, 1970. 1078. idézi a Hetilapok 1838. XVIII. számát, mely szerint „a golyóbis asztal [...] egyike azon míveknek, mellyek az asztalosoknak mesterségbeli gyakorlottságát és értelmességet főleg kitüntetik: azért száz között alig találkozik egy legény, kire illy munkát bízni lehetne", (32 évvel Kornis remeke után!) 6 Szabolcsi 1970. (5. jegyzetben i. m.) 109-110. 7 1963-ban az Iparművészeti Múzeum GönyúPen magánkézből egy gömbasztalt vásárolt. Ltsz.: 63.650.1. Magassága 100 cm, átmérő 44 cm. Fenyőfa, tisza- és jávorfa borítás, faragott és aranyozott részletek, fekete tussal festett díszítés. A gömb „egyenlítőjén" tusfestéses szalagban az állatövi jegyek láthatók. 1817 2 class Varga u.5,tiz.nr,376. 1 inas 1818 3 class Varga u.5,tiz.nr.376. 2 leg 1 inas 1819 4 class Varga u.5,tiz.nr.376, 1 leg : inas 1820 3 class Varga u.5.tiz,nr.376, 1822 4 class Varga u,5.tiz.nr,376, 2 leg 1825 5 class Varga u,5,tiz,nr,376. 1 leg 1827 5 class Varga u.5,tiz,nr,376. 1 leg 1 inas 1830 5 class Varga u.5.tíz,nr,376. 1 leg 1839-40 5 class Varga u.5,tiz.nr,376, „Mesterségét nem fojtatja", Zlinszkyné Sternegg Mária 8 Parker, James: A Regency Sewing and Writing Table by Morgan and Sanders. = The Metropolitan Museum of Arts Bulletin, 1963 November, 124-132, 9 Parker 1963-as közlésére való hivatkozással Kreisel, Heinrich Himmelheber, Georg: Die Kunst des deutschen Möbels. Bd, III. Klassizismus, Historismus, Jugendstil. München, 1973. 95. A gömbasztalról szólva, Remington szabadalmát tévesen, 1806-os dátummal teszi át a német szakirodalomba. Ennek alapján ugyanezen dátummal említettem azt korábban magam is, ld. Zlinszkyné Sternegg Mária: Magyar bútorok. In: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Szerk. Miklós Pál. Budapest, 1979. 262-263. és Az európai iparművészet stíluskorszakai. A klasszicizmustól a biedermeierig. Katalógus/Iparművészeti Múzeum. Szerk. Szilágyi András. Budapest, 1990. No. 2.97. tárgyleírás), valamint Himmelheber, Georg: Biedermeier bútorok. Budapest, 1982. 42-43. és legutóób Batári Ferenc: Osztrák és magyar empire. In: Batári Ferenc - Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig 15-19. századi európai bútorok a Nagytétényi Kastélymúzeumban. Budapest, 2000. 125. E tévedés (valószínűleg elírás) 1807-re való helyesbítésére - az eredeti Parker publikáció alapján - jelen dolgozatban kerül sor. 10 Ackerman's Repository of Arts, Literature, Commerce, Manufactures, Fashions and Politics, Parker 1963. (8. jegyzetben i. m.) 124-132. Parker egy, a londoni Buckingham palotában lévő glóbus-asztalkát publikált (4. kép), és azt a londoni Morgan and Sanders manufaktúra készítményének vélte, az Ackerman's Repository 1809-1810-ben megjelent katalógusábrái alapján (5. kép). Mind Georg Himmelheber, (Biedermeier Furniture. London, 1974.), mind pedig Simon Jervis (The Times Lítterary Supplement, London, 1974. 8. 30.) síkra szállt Parker állításával szemben, s az ő tanulmányában publikált biedermeier glóbusasztalkát - éppen szerkezete, jellegzetes formája miatt - 1820-1825 közöttre datálja és osztrák területről származtatja. 11 Tischlerinnung, Wien: „6. Gesellen einschreib Buch unter dem Vorsteher Friedrich Kieffer und Gregori Nunziger 1791-1800" 12. Lásd a III. részben közölt (HBML jelzete IX. 2/6) 1826. március 11 -én kelt debreceni asztalos céhiratot: „vándorlás idejeket nem tsak a Felsőség Parantsolatja szerént és rendelése szerént eltöltötték, hanem négyszeresen túl a kiszabott időt (kiemelés tőlem) a magok jobb voltáért, arra fordították, hogy ők [...] a Mesterségbe igaz Rajz próbát tenni merészlő személyek légyenek." 13 Szabolcsi 1970. (5. jegyzetben i. m.); Szabolcsi Hedvig: Magyarországi bútorművészet a 18-19. század fordulóján. (Európai kapcsolatok és stíluskérdések). Budapest, 1972,; Az