Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Egy sajátos bútortípus korai megjelenése Magyarországon

Az osztrák és német közleményekből ismert (3, kép) asztalkák, ugyanúgy mint a Szabolcsi által publikált varró- vagy íróasztalka szerepét betöltő - gömbasztalka mind biedermeier stílusú, három kecses, hajlított lábon álló példányok, (Ezek a bécsi bútorok Angliába is elkerültek. 4. kép) Szabolcsi Hedvig közölte Kornis Gábor rajzát is, de a továbbiakban abból indult ki, hogy ennek éppúgy, mint a többi ismert darabnak, a bécsi vagy más nyugati mintarajzokban kell keresni az előzményét, Kornis asztalának lábazata azonban - középső pillér és azt körülvevő négy oszlop - lényegesen különbözik az ismert (a Komisénál 10-15 évvel később készült) biedermeier asztalok lábmegoldásától (vö. az 1,, illetve a 2., 3., 4. képekéi). Tudomásunk van arról is,

8 hogy egy évvel Kornis rajza és 1806. decemberére elkészített remeke után, 1807 decemberében, George Remington Angliában szabadalmaztatott „gömb (globus) asztalt két zsanéron elforduló negyedrésszel", (Az angol szabadalom időpontját a német és magyar szakirodalom eddig tévesen közölte!

9

) Már önmagában a szabadalmazhatóság ténye igazolja, hogy Angliában 1807 előtt a gömbasztal nem volt ismeretes, hiszen szabadalmaztatni csak újdonságot lehet, Remington e szabadalmát néhány hónap múlva 14 évre megvásárolta a londoni Thomas Morgan és John Sanders cége, Morgan and Sanders 1809-ben kezdte meg gömb alakú asztalok gyártását a szabadalom alapján, Az asztal képe szerepelt előbb egy 1809, évi katalógusban („Ackerman's Repository"), majd részletesebb leírással az 1810 februárjában kiadott katalógusban,

10 (5, kép) Ezek azonban mind formailag, mind a mechanikájukban egészen más jellegű bútorok, mint Kornis gömbasztala, A londoni magazinban bemutatott példányok - mivel íróasztalok - jóval nagyobbak, mint a debreceni remek, Ezeknél nem a felső félgömb fordul kinyitáskor az alsóba, hanem a felső rész középen szétnyitva két negyedgömbként két oldalt teljesen belecsúszik az alsó félgömbbe. Ezenfelül a Kornis-féle gömbasztal lapja (ugyanúgy, mint az 1815 utáni osztrák-német asztalkáké) kinyitott állapotban félkör, szemközt a másik gömbnegyed függőleges lapjával, míg az angol gömbasztal lapja kinyitott állapotban teljes körlap. Ezek a nehézkes, alacsony, nagyobb tömegű angol bútorok tehát nemcsak keletkezési idejük tekintetében, hanem jellegükben és szerkezetükben is különböznek a Komis által tervezett típustól: földgömbszerű felső részüket egyenlítőt és hosszúsági köröket idéző, fém abroncsokból álló szerkezet tartja, Az elmondottak szerint tehát Kornis Gábornak angol bútor sem lehetett mintája. Véleményem szerint e remek keletkezésével kapcsolatban is nagy jelentősége lehetett a vándorlásnak, mert ez volt a szakmai fogások és fortélyok elsajátításának magasiskolája. Kornis 1795-ben szabadult fel Deb2. kép. Gíóbuszasztalka. Magyar asztalosmester munkája. 19. s zad első negyede, Budapest, Iparművészeti Múzeum recenben, és kezdte meg vándoréveit, Vándorlásán, útvonaláról eddig azt sikerült megállapítanom, ho Bécs város asztaloscéhe, a „Tischlerinnung" szegőét tő könyveiben az 1800. évben szerepel először, a k< vetkezőképpen: 1800. június 10-től Peter Enzl asztalo: mesternél 49 napot dolgozott, 1800, július 29-től Jose Schreibernél 22 napot töltött, 1800, augusztus 20-tc Michael Pribitzernél 13 napot töltött és 1800. szeptem, ber 1-én Josef Herbst-nél helyezkedett el.

11 Hog\ Bécsben összesen mennyi időt töltött, nem tudjuk mert a napóleoni háborúk következtében a bécsi asztaloscéh szegődtetőkönyveit éppen 1801-1805 között nem vezették! Valószínű, hogy Kornis legkésőbb 1805 májusában hazatért Debrecenbe, hogy a céhbeállás előtti otthon töltendő „mesteresztendőt" szabály szerint megkezdje, Hogy a Bécsben töltött idő előtt (s esetleg utána?) merre járt és hogy Debrecenbe honnan érkezett vissza, ez idő szerint bizonytalan, Mindenesetre a Bécsben 1806, január 12-vel újra megnyitott szegődtetőkönyvekben már nem szerepel, Tizenegy év telt el Kornis felszabadulása (1795) és céhbe való jelentkezése (1806) között, A szabályzat szerint megkövetelt három évnél jóval hosszabban tar-