Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Keresztessy Csaba: Az „Andrássyhatvan” építéstörténete

3. kép. Az Andrássy úti főhomlokzat terve. Újszászy Kálmán építész másolata Feszty Adolf eredeti tervéről. Magántulajdon tálunk elfoglalt szállást három egymás után következő évre [.,.] kiadja, s ez idő alatt bízottságunknak ő fel nem mondhat, míg a bizottságnak érintetlenül fennmaradt a joga [.,.] a szállásból három év előtt is kiköltözni,'^ A háztulajdonos Perimutter Jakab halála után az ingatlan a családon belül öröklődött tovább, 1919, április 18-án - 6205. szám alatt - Perimutter Izidor Izsák és Perlmutter Alfréd Ábrahám tulajdonjoga került bejegyzésre,

29 melyet 1926 szeptemberében megerősítettek. Ekkor már - a fővárosi ingatlanok átszámozása miatt az ingatlan mai helyrajzi számán szerepel.

30 Az örökösök közül Perimutter Izsák festőművész az ismertebb személy, 1866. július 2-án született Pesten. Budapesten Magyar Mannheimer Gusztávnál, Karlovszky Bertalannál, Bihari Sándornál, Párizsban Lefebrónél és R. Freurynél tanult. Hosszú hollandiai tartózkodása alatt táj- és életképeket festett. Hazatérése után egy ideig Szolnokon, majd Besztercebányán élt, később Rákospalotán telepedett le, Városképekkel és figurális interieurökkel több kiállításon szerepelt. 1932. április 13-án halt meg Budapesten. Feltehető, bár jelenleg nem bizonyítható, hogy a festő-restaurátori vizsgálat során az épület kapualjában előkerült puttók az ő munkái. (4. kép) A másik testvér, Alfréd Ábrahám 1930-ban meghalt, így az ingatlan teljes egészében Perimutter Izsák tulajdonába került,

31 A festőművész-tulajdonos 1931. október 24-én, mintegy fél évvel halála előtt végrendelkezett.

32 Ebben úgy intézkedett, hogy özvegyének és nevelt leányának elhunyta után minden vagyonát a Pesti Izraelita Hitközség örökölje azzal a feltétellel, hogy az a vagyon negyed részét fordítsa az ekkortájt megalakuló Zsidó Múzeum céljaira. A hagyaték az Andrássy út 60. szám alatti bérházból, a Rákospalota és Újpest határán álló villából (Villasor 12.) és mintegy ötven festményből állt. A végrendelet kimondta, hogy az ingatlanok mindaddig nem kerülnek a hitközség és a Múzeum tulajdonába, amíg az örökhagyó özvegye és nevelt leánya élnek.

33 Fentiek szellemében az Újpesti Királyi Járásbíróság Pk. 12505/932/134. számú hagyatékátadó végzése és az 1936, február 8-án 4220/936, szám alatt Újpest város polgármestere által kiállított helyhatósági bizonyítvány alapján a tulajdonjog özvegy hg. Ali Achmed Mirzáné, született Reiszner Gizella javára ke-