Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

406 A 354. jegyzetben hozott, 1777 táján született felmérési tervso­rozat egyik lapjáról van szó, amely egyéb épületek mellett a Kli­mo püspök által létesített papírmalmot is bemutatja (MOL, T 1., I. téka, fasc 1,, No. 69.). Publikálója tévesen az eredeti, 1770 körül készült építési tervként közli a lap egy részletét (Szita Lász­ló: A papírkészítés és papírgyártás Pécsett, 1764-1860. Pécs, 1967. 7„ 10., 12. kép.). 407 Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 16., 21. (I. t. 13.); Der­csényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 107., 63. kép, 110,, 66. kép, 172., 174.; Petrovich 1983. (46. jegy­zetben i. m.) 73-74. és 8. kép; Sonkoly 1996a. (3. jegyzetben i. m.) 220. és 180. kép. 408 Kaufmann Nándor felvétele 1890 k. (JPM, Helytörténeti Osz­tály, Fotótár, F. 30.). (29. kép) A bontás alkalmával, keletről ké­szült fényképek mesterét nem ismerjük (BML, Fotótár, F. 12.578, ill. repr. negatívok, 3, doboz). Említést érdemel, hogy a középrizalit emeleti ablakai feletti teknőkben látható relief-díszek­hez hasonló, fesztonnal kombinált váza előfordul a Király u. 21. sz. ház főhomlokzatán is. Ennek copf stílusú átépítésére az 1780-as évek második felében került sor. Nem kizárható, hogy Johan Krammer tanítványának, Mathias Fölsingemek a munká­ja. Sonkoly 1992. (60. jegyzetben i. m.) 62-63. és 24. kép; Sonkoly 1996a. (3. jegyzetben i. m.) 226-227. és 188, kép. 409 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 652. 410 Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 38.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 198. col. 2. 411 Ld. a 250., 262. jegyzeteket. 412 Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 38. (forrását nem hoz­za). 413 Ld. a 263. jegyzetet. 414 Egri Érsekség Levéltára, Tervrajzok, I. 4. Ld. Hajós Géza: A pé­csi románkori székesegyház „népoltára" (története, ikonográfiá­ja és jelentősége), = Művészettörténeti Értesítő, 15. 1966. 185-192., 186., 1, kép és 192., 19. jegyzetben; Magyaror­szág Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. VII. He­ves megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Bu­dapest, 1969. 355. col. 1.; Magyarország Műemléki Topográ­fiája. Szerk. Dercsényi Dezső. VIII. Heves megye műemlékei. II, Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál, Budapest, 1972. 413­414.; Boros 1985. (186, jegyzetben í. m.) 14., 37, jegyzet, 9. kép,; Farbaky 1997. (397. jegyzetben i. m.) 327. Az első két szerző 1780 körűire teszi, Boros viszont tévesen 1783-1786 közé, amikor pedig Krammer már halott. Erről a datálást 1783­ra pontosító Farbaky is elfeledkezett, pedig Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 196. col. 1. már közli a dátumot. Meg­ítélésünk szerint ekkor, 1782-ben Krammer nem csak alapraj­zot (amelynek az egri, szignált példány sajátkezű kópiája lehet az elveszett eredetiről), hanem egy teljes felmérési tervsoroza­tot produkált a Székesegyházról. Az ehhez tartozó, szintén el­veszett nézetrajzok felhasználásával készülhetett az, a Koller József publikálta, 4 rézmetszet, amelyek Markus Weinmann pozsonyi grafikus munkái. Ld. Koller, Josephus: Prolegomena in históriám episcopatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1804. Tab. V-VIII. Ld. még: Pataky Dénes: A magyar rézmetszés tör­ténete a XVI. századtól 1850-ig. Budapest 1951. 242.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 11./a, b., c, d. képek. A felmé­rés datálását alátámasztja, hogy a szerintünk ennek alapján született grafikákról az Aedes Sacmaríanae már hiányzik, de a déli tornyokat a szomszéd épületekkel összekötő átjárókat még nem mutatják. Ettől az egri alaprajz egy ponton mutat eltérést, amennyiben már nem ábrázolja a Corpus Christi-kápolnához délről toldott sekrestyét, amelyet 1782-ben bontottak le Boros 1985. (186, jegyzetben i. m.) 56. 415 Ld. a 382. jegyzetet. 416 Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 53. 417 A lap alján, a délnyugati torony nyugati falához csatlakozó, elté­rő színnel jelölt, párhuzamos falak erre vallanak, 418 Boros 1985, (186, jegyzetben i. m.) 61-62., valamint 276., 334, és 342, jegyzet. Szőnyi 1916. (387. jegyzetben i. m.) 3. csak említi, adatok nélkül, s szerinte párját, azt a folyosót, amely a délkeleti tornyot a Káptalani épülettel kötötte össze, azzal együtt Sartori építette 1780 után, Forrást nem hoz, Hasonlóan Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben í. m.) 14. 419 Lib. Mort. Belv., Tom. IL, p. 188. col. 1.: 1783. Jan. 19., Joannes Krammer magister murariorum, ann. 40. 420 Pécs epidemiológiai históriáját összefoglaló, alaposabb munka még nem készült, csak résztanulmányok, vagy ezt a témát is rö­viden érintő publikációk születtek. Ezért jobbára csak az anya­könyvekre hagyatkozhatunk, helyi sajátosságként, a vizsgált korszakban a r, k. matrículákra. A halál okát rendszeresen csak 1833-tól tüntették fel külön rubrikában, előtte, a 18, század vé­gétől csak néha említik. Korábban jobbára csak a halálozások számának felszaporodásából következtethetünk járványra. Megfigyelhető, hogy az ilyen időszakokban a bejegyzéseket végző papok is sűrűbb sorokban írtak a lapokra. Ld. Hölbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs, 1845. repr. Pécs, 1980, 80., 144-147,; Ludwig Ferenc: Pécs köz­egészségügyének múltja, = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, Hl/3. Pécs, 1910. 73-80.; Nagy Lajos ­Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története. = Baranyai Helytörténetírás, 1974/1975. Pécs, 1976. 146., 150­153,, passim.); Vajmi Mária: Adalékok az 1831-es kolerajár­vány Baranya megyei történetéhez. = Baranyai Művelődés, 1978, 1, 111-119.; Nagy Lajos: Az 1713. évi pécsi pestisjár­vány. = Orvosi Hetilap, 122, 1981, 40, 2488-2490.; Nagy La­jos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány. = Baranyai Helytörténetírás, 1981. Pécs, 1982. 115-160.; Móró 1995. (172. jegyzetben i. m.) 30.; Katus László: Pécs népessége 1848 és 1920 között. In: Pécs népessége 1543-1990. Szerk. Vonyó József. Pécs, 1995. 44,; Károly László: Egészségügy Pécsett a 18. században, = Pécsi Szemle, 4, 2001, 2. 15-22., passim; Szabó Helga: Pécs közegészségügye az 1880-as években. = Pécsi Szemle, 4, 2001, 2. 23-32., passim, 421 Lib. Mort. Belv., Tom, IL, pp. 187-188. 422 Pontos születési dátumát nem ismerjük, a reá vonatkozó, pécsi anyakönyvi bejegyzésekben szereplő életkori adatokból külön­böző évek számolhatók vissza (Id. a 424., 427. jegyzeteket), Lib. Mort. Szkh., Tom. IL, p. 3,: 1833, márc. 11., Felsinger Má­tyás kömives mester, 86 eszt. 423 A jegyzőkönyv szerint a felek az 1783. dec. 30-i tanácsülésen, 145. sz. alatt jelentették be házassági szerződésüket (Tjkv, 39. sz., p. 71.). Érdekes, hogy a férfi először Murarior, Pallerius­ként szerepel a szövegben, de azután beszúrták fölé, hogy Magístr. 424 Lib. Copul. Belv., Tom. IL, p, 286.: 1785. Jan. 24. „Mathiae Fel­szinger calibis murarii magistrii oriundi ex Austria inferiori loco Franzendorf anr. 35 et Theresiae viduae dfti. Joannis Krammer Murariorum Magistri hujatij anr. 36". 425 Polgárkönyv, 1780-1792, p, 21. 426 Lib. Bapt. Belv., Tom. VI,, p, 257,: 1786. nov. 29., Barbara. 427 Lib. Copul. Belv., Tom. III., p. 95.: 1805. dec. 5. (dec. 3.) „Ma­thias Felsinger Viduus V.Eccl. Magister Murariorum, 47. anno­rum cum coelibe Anna Leopoldi Lichtenstein filia V.Eccl. 22 annorum". 428 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) p. 76.; Consc. Regn., 1828, Tom. I., p. 11., No. 144.: Math Fölsinger Magtér murius, 12 legénnyel dolgozik, 429 Még feldolgozatlan működésével kapcsolatban lásd: Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 26., 38,; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 198.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 34., 62. és 29. kép (téves datálással); Sonkoly: Johan Krammer (299. jegyzetben i. m.) [megjelenés alatt] Ld. még a 300. jegy­zetet. 430 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 196.

Next

/
Thumbnails
Contents