Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

A könyv- és könyvtárkultúra ezer éve Baranyában. Tanulmányok. Szerk. Boda Miklós et al. Pécs, 2000. 101-106., 1d. megj.: Honismeret, 1996, 2. 36-39. - mint szellemi inspirálónak, szerepük lehetett az egyházmegye területén a következő évtizedekben felépült centrális kápolnák létrejöttében. „Szeretnélek azonban Téged arra kérni, hogy minden nap törekedj arra, hogy nádasdi püspöki nyári rezidenciám nyilvános kápolnájának augusztus 5-ére, azaz a Havas Boldogasszony ünnepére a teljes bűnbocsánatot megszerezd. Az előbb említett nyári rezidenciámnak ezt a nyilvános kápolnáját, mely ahhoz van csatolva, én a magam költségén a Havas Boldogasszony tiszteletére építettem, az alapjaitól kezdve, A struktúrája kerek, római szokás szerint kupolával készült, belső részén [falán] csinos festményekkel és más díszítményekkel ékítve. A titkárom [Koller József, 1775-től kanonok] tanúsítja nekem, hogy ennek a kápolnának a formája egybeesik annak a Szent András templomnak a formájával, amely Rómában van és a jezsuita noviciátusé [S. Andrea al Quirinale, Bernini, 1658]. Az ilyenfajta architektúra az itteniek szemét rendkívüli módon elkápráztatja, mivelhogy egy ilyenfajta templom sem található Magyarországon, amenynyire tudom, Továbbá ez a kápolna augusztus 5-ig mindenképpen elkészül és ugyanezen a napon a lehető legnagyobb ünnepélyességgel fog felszenteltetni." 348 Brüsztle 1874/1880. (147. jegyzetben i. m.) I.: 499-504., passim; Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 351.; Entz Géza: Klimó György pécsi püspök kulturális tevékenysége. = Pannónia, 6. 1940. 197-221., passim.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) passim.; Borsy Károly: A XVIII. század második felének két püspöke. Klimó György és Eszterházy Pál László. In: A Pécsi Egyházmegye schematismusa 1991. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs, 1991, 99-111. 349 Ahogy kissé túlzóan fogalmaz az uralkodónőhöz intézett, 1752es beadványában, ld. Entz 1940. (348. jegyzetben i. m.) 201-202. 350 Tölgyessy 1937. (277. jegyzetben i. m.) 61-62.; Művészeti lexikon 1965/1968. (295, jegyzetben i. m.) Ill,: 665. col. 1. (Mojzer Miklós); Voit 1980. (178. jegyzetben i. m.) 11-12. 351 Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története. = Baranyai Helytörténetírás, 1981. Pécs, 1982. 294,; Boros 1985, (186. jegyzetben i. m.) 48. 352 Entz 1940. (348. jegyzetben i. m.) 203.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) passim. 353 Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 48. Ld. még Boros 1982. (351. jegyzetben i. m.) 294. 354 Entz 1940. (348. jegyzetben í. m.) 202., 203.; Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 15., valamint 23., 27. (III. t. 10. rajz, VII. t. 10. rajz). Utóbbi szerint az átalakítást 1770-ben fejezték be, 1773-1774-re datálja a könyvtári szárny építését, vö. Petrovich Ede: Ismeretlen adatok a pécsi Egyetemi Könyvtár történetéhez. = Magyar Könyvszemle, 83. 1967. 43. Erre vonatkozó, pontos adatot nem ismerünk. A nyilvános könyvtár megnyitásának időpontja terminus ante quem. Ezt fenti munkájában Petrovich 1774 őszére teszi (forrását nem hozza). Viszont a Pressburger Zeitung, 1774, ápr. 16-i száma (31. stück) már hírt ad róla. (Az adatért Móró Mária Anna, pécsi tud. kutatónak tartozunk köszönettel.) Mindenesetre, az új épületszárny Fay Ferenc 1766-ra datálható városképéről még hiányzik (Id. a 189., 191. jegyzeteket és 7. kép). A MOL, T 1. állagában található egy, szignó és dátum nélküli, azonos kéztől származó, sok lapból álló felmérési tervsorozat (MOL, T 1., 1. téka, fasc 1. Köszönet illeti Szíta László ny. levéltárigazgatót, aki felhívta figyelmünket az anyagra,). Egy lapon általában több épület is szerepel, alaprajzával és egy jellemző nézetrajzzal. A feltehetően hozzájuk tartozó iratokat nem ismerjük. Meghatározásuknál segít a legendák szövege. A Pécsi Püspökség tulajdonában lévő épületekről készült felmérésekről van szó. A tervek ezeket a legegyszerűbb gazdasági épületektől, pécsi házakon, a kegyúri templomokon és parókiákon át, egészen a mohácsi, s mecseknádasdi kastélyokig, a pécsi rezidenciáig bezárólag ábrázolják. A No. 72. és 73. jelzetű lapokon a pécsi püspöki palota felmérési rajzai láthatók. A datálásnál segít, hogy már mutatják az 1770-es évek első felében, Klimo püspök által emeltetett, könyvtári szárnyat, viszont még hiányzik a keleti szárnyat a Székesegyház délnyugati tornyával összekötő átjáró, amelyet már gróf Eszterházy Pál László püspök építtetett (Id. a 417., 418. jegyzeteket). Ebből arra következtetünk, hogy a tervsorozat a sedes vacantia idejére, az 1770-es évek végére datálható. Klimo György 1777. május 2-án hunyt el, s utána a püspöki szék 1781-ig betöltetlen maradt. A Helytartótanács utasítására 1777. szeptember 1 -én részletes leltárt készítettek a hagyatékról (MOL, C 38. Helytartótanácsi Levéltár. Ld. Acta Cassae Parochorum. 4. füzet. Budapest, 1973. 215-218.) Az általunk használt, másik inventárium az 1778. január 5-i dátumot viseli, s a különféle püspöki ingatlanoknál található mobiliákat veszi jegyzékbe (PKL, fasc. CXXVII., No.22. A szöveg olvasatáért és fordításáért Móró Mária Anna pécsi tud. kutatónak tartozunk köszönettel.). Az eléggé szűkszavú, s egyébként is csak az ingóságokkal törődő forrás az épületeket, illetve helyiségeiket csak felsorolja. A leltárjegyzék egy további példánya (PL, 37778.sz.), amelyet korábban a szakirodalomban említettek, azóta elveszett. Ld. Entz 1940. (348. jegyzetben i, m.) 204., 18. jegyzet. 355 Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 65.; Hárs Éva: A pécsi képzőművészet kistükre. Pécs, 1973. [Klny. a Jelenkor 14., 15. évfolyamaiból, 1971/1972.] 14. col. 2. (mindkét helyen Krammer János). 356 Boros 1982. (351. jegyzetben i. m.) 297-298.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 48. 357 Boros 1982. (351. jegyzetben i. m.) 294. 358 Több, a kegyurasága alá tartozó plébánia számára parókiát is építtetett. Ezeket a lelkipásztori munkát segítő könyvtárral is felszerelte. Például a baranyai Hímesházán, ahol címerének kődomborműve ma is látható a plébániaházon. Innen az értékes könyvritkaságokat is őrző bibliotékát 1985-ben beszállítottuk a PL-ba. 359 Entz 1940. (348. jegyzetben i. m.) 200-201. Ld. még a 348. jegyzetet. 360 Vis, Can. epp. Klimo, 1776. Neoincorporatae parochiae exempt, (két, egykorú péld.), 1. péld.: pp. 50-55.: Par. Bozsok (pp. 50-51.); 2. péld.: pp. 20-22. (p. 20.); Brüsztle 1874/1880. (147. jegyzetben í. m.) IL: 327-334.: Par. Bozsok (pp. 329., 330,). 361 Vis. Can. epp. Klimo, 1776. Neoincorporatae parochiae exempt, (két, egykorú péld.), 1. péld.: pp. 55-58.: Par. Szebény (p. 55.); 2. péld.: pp. 23-30, (p. 23.); Brüsztle 1874/1880. (147. jegyzetben L m.) IV,: 559-589.: Par. Szebény (pp. 576-577.). 362 Sörös Pongrác: Az elenyészett benczés apátságok. A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. 12. Budapest, 1912. 45-46., passim.; Galambos Ferenc: Hugo Karl von Eitz pécsváradi apát (1701-1779). In: Pécsvárad. Szerk. Füzes Miklós. Pécsvárad, 2001, 301-305. 363 Ld. 12. kép (főhoml., keleti kapu), illetve a 407, jegyzetet és 28. kép. 364 Pécsváradi apátság úriszéki jegyzőkönyvei, Tom. I. (1764-1778) (BML, XL 605.), pp. 469-471. (1776. máj. 21-i sedria, No. 32.). 365 Index Protocolli Sedriae... 1773. jun. 7. - 1775. dec. 14., p. 6.: Krammer Magistri contra Pallerium Choller in Caa. e sede Dnali. Petsvarad appellata; Protocollum Sedriale, 1768. jan. 18. - 1775. dec. 13., p. 428.: 1775, dec. 4.; Index Protocolli Sedrium... 1776. jun. 22. - 1776. dec. 11.: Krammer Joannis contra Casparem Koller in via appellata refert.; Index Sedriale 1777, passim. (BML, IV. 8. d., Protocollum Sedrialae 17501775- -doboz),