Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

38. kép. Ivánkovits István terve a Pénzügyigazgatóság főhomlokzatához 1870-ből (archív fénykép) házszámmal, a Főutcában a "Sóhivatal, Cs, k. álladalmi polgári kincstár" néven lett feltüntetve,

564 Az 1864-es kataszteri összeírásban az akkor Király utca 6, sz, az "Álladalmi Pénztár",

565 Fényes Elek 1865-ben kiadott statisztikai munkájában írja Pécs ismertetésénél: „van itt [.,,] cs, k, dohány és bélyeg raktár, cs, k, adóhivatal, cs. k. gyűjtő pénztár, cs. k. pénzügyőrségi osztály, cs. k. adófelügyelőség, pénzügyi kerületi igazgatóság."

566 Későbbi forrásokból arra következtetünk, hogy mindezek az új intézmények a régi Sóház épületben nyertek elhelyezést. De hová lett a Sóhivatal? Egy 1911 -es, pécsi újságcikkben az olvashatjuk a házról, hogy „Egész a mult század közepéig sóhivatalul szolgált."

567 A kérdés vizsgálatához szükséges áttekinteni a hazai pénzügyigazgatás szervezetében, a 19. század közepén - második felében lezajlott, alapvető változásokat,

566 A Magyar Udvari Kamarát az 1848/111, tc, - a többi, központi kormányszékkel együtt - megszüntette. Örökébe az 1848-1849-es Pénzügyminisztérium lépett, amely függetlenné válva Bécstől, az Országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Megszervezője miniszterként Kossuth Lajos volt. A pénzügyigazgatás csúcsszerveként, a kamaráén kívül más hatásköröket is átvett. Megszűnt a korábbi, feudális jellegű megosztottság, amely a kamarai pénzügyigazgatást és a rendi jellegű adóigazgatást elválasztotta. Az új organizáció, némi változtatásokkal, átvette a kamara struktúráját, ügyvitelét, a neki alárendelt szerveket és személyzetet is. A szabadságharc bukása után, a császári kormányzat által már 1849 első felében felállított Ideiglenes Kamarai Igazgatóság lett az új, központi pénzügyigazgatási hivatal, budai székhellyel. Egyesített ügyköre volt, nem került sor a korábbi, rendiés kamarai megosztottság restaurációjára. Feladatát 1851 elején az egységes Országos Pénzügyigazgatóság vette át. 1854-ben ez is átadta helyét a közigazgatási kerületek szerint felosztott osztályainak, Pécs esetében az Országos Pénzügyigazgatóság Soproni Osztályának, Az osztrák kormányzat által létrehozott pénzügyigazgatás! szervezet, amely a bécsi Birodalmi Pénzügyminisztérium alárendeltségében működött, már a polgári állam igényeinek megfelelően tevékenykedett. A neoabszolutizmus korában megsokasodott, új feladatok közé tartozott például a szigorú dohánymonopólium, vagy az állami illetékek ügyeinek intézése is. 1866 elején újra egyesítették az Országos Pénzügyigazgatóságot, amely a kiegyezés után átadta helyét a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak. A fennmaradt - az 1870-es években történt, drasztikus selejtezéseket túlélt - levéltári iratanyagban először 1851-ben szerepel a pécsi Pénzügyigazgatóság,

569 mint a polgári kormányzás bevezetése után létrehozott Országos Pénzügyigazgatóság helyi szerve. A sómonopólium kezelésében történt változást mutatja az 1861-ben jelentkező Első Magyar Sólerakati Társaság.

570 A kamarai eredetű sóhivatalok a neoabszolutizmus idején elveszítették korábbi jelentőségüket. A helyi forrásokban az 1850-es évek után nem is találkozunk a pécsi Sóhivatallal. A kiegyezést követően az új Pénzügyminisztérium az alárendelt hivatalok esetében az öröklött szervezetet vette át. A sóügyeket a XVII. ügyosztály vezette, az adóhivatalok, pénzügyigazgatóságok pedig a VIII. ügyosztályhoz tartoztak,

571 A sójövedéket szabályozó, 1868/XI, tc,

572 szabaddá tette a sókereskedést, bár a sólerakatoknak továbbra is maradt nagybani elosztó, de a jelek szerint egyre redukálódó szerepe. Az 1875/L, tc. 5,§ szerint „a pénzügyminister