Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében
27. kép. Johan Krammer homlokzatterve a Káptalani Székházhoz (1777) anyagában. 370 Részletes ismertetésük és reprodukcióik megtalálhatók Petrovich fenti publikációjában. A szerző a többségükben dátumozatlan lapokat - egyiket kivéve, külön alaprajzokat és homlokzati nézeteket megpróbálja egymáshoz, illetve az egykorú forrásokhoz és Krammer más plánumaihoz kapcsolni. Leírásait itt felesleges lenne megismételni - bár vannak benne egyértelmű lapsusok - de konklúzióit néhány ponton módosítandónak véljük. Egyet kivéve, valamennyi alaprajz egytraktusos, alápincézett, egyemeletes épületet mutat. A tervek zöme az Aedes Sacmarianae átalakításához készült, míg az utolsó már az ettől keletre eső, új helyre, egy új épülethez. A terwariánsok további csoportosítására a nyugatra néző főhomlokzathoz készült nézetrajzok - három maradt fent - jellegzetességei adnak módot, Valamennyin szerepelnek a copf stílusra jellemző füzérdíszek. Mind a háromnál timpanonnal lezárt középrizalitot alkalmaztak, de az egyiknél ez kéttengelyes, míg a másik kettőnél háromaxisos, Az előbbinél magas nyeregtető látható, míg az utóbbiaknál fonatos, illetve bábos attika takarja az elég kis gerincmagasságú tetőzetet. A fonatos változat egy, kivételesen az alaprajzokat is hozó, szignálatlan lapon szerepel, amelyet Petrovich 1773-1777 közé datál. 371 Dolgozatunk szempontjából, a fennmaradt tervek közül a legérdekesebb az a - Petrovich Ede szerint a káptalan által 1777-ben elfogadott alaprajzhoz 372 tartozó - Krammer szignálta, homlokzati nézetrajz 373 (27. kép) amelyen a harmadik Sóházhoz hasonló, kéttengelyes középrizalit látható. Az ezzel együtt is síkban tartott, nyugodt arányú homlokzat már a klasszicizmus felé mutat. Az eredeti helyre, tehát még az Aedes Sacmarianae átépítésére született plánumok közül itt fordul elő először, hogy meg akarták őrizni a torony melletti, középkori kápolnát, a Capella Mortuorumot 374 is, mintegy belefoglalva az új házba, Ennek copf stílusú főhomlokzatában igen artisztikus hatású a háromtengelyes, román stílusú részlet a földszint északi szélén. A fentin kívül egy másik, datálatlan alaprajzi variáns is ezt a megoldást mutatja, 375 Petrovich felveti, hogy a terv gyors elfogadásában, röviddel Klimo püspök halála után, szerepet játszhatott a káptalan törekvése a régóta húzódó építkezési ügy lezárására, kihasználva a széküresedést, 376 Kár, hogy az évekig tartó munkával kiérlelt terv végül nem került kivitelre és a későbbiek során a kápolnát is lebontották, pedig a hazai műemlékvédelem jelentős, korai példája lehetett volna. Az elkezdett kivitelezést a kápolna alatt rejtőző, I, sz. ókeresztény sírkamra előkerülése akasztotta meg. 377 Bár más szempontok is szerepet játszottak a döntésnél, elsősorban ezért, a falképekkel díszített emlék megkímélése miatt kellett az