Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

16. kép. A 15. kép részlete a Sóházzal jobb minőségű változata elveszett (18. kép), csak egy másik variáns régi fénymásolata hozzáférhető.

250 Melchior Takáts geometra 1780 körűire datálható munkáját pedig Szőnyi Ottó 1919-es, elnagyolt pauszmásolata őrizte meg, amelyet a sombereki S au ska-kastély könyvtárában, általa megtalált mappáról készített, amelynek további sorsa ismeretlen.

251 A főhomlokzat timpanonjának problémájával kapcsolatban már említett, Piatsek-féle, az 1832-es állapotot rögzítő felmérési terv

252 (30. kép) alaprajzaiból kitűnik, hogy a pécsi Sóház 1770-ben elkezdett és a statikai problémák jelentkezése miatt félbeszakadt átépítését nem fejezték be. A keleti rész belső falai később sem készültek el. A tetőszerkezet alatt egy kétszintes, nagy, üres tér volt még fél évszázad múltán is, a kiásni kezdett pincét pedig valószínűleg visszatemették. Ezen a részen az utcai ablakokat befalazva hagyták. Mindkét szinten csak kifelé jelentkező vakablakokat mutat a felmérés. Az udvari oldal keleti végén még pótolták a hiányzó pilléreket. Az oldalfolyosók árkádnyílásainak az 1774-ben ideiglenes megoldásnak tűnő befalazásait meghagyták, ami sokat rontott a hátsó homlokzatok képén. Pedig az 1774-es helyzetfelmérés után egy éwel a kamara elkészíttette a Sóház félbeszakadt építkezésének folytatásához szükséges tervet. Szemben az 1774es anyaggal, ez nem a MOL T 1 -es állagába, hanem a T 62-esbe került.

253 Az erről készült állagjegyzékben, tévesen, mint „Mohács, vásárcsarnok" szerepel.

254 Az 1775-ben született tervrajzról egyértelműen megállapítható, hogy a pécsi Sóház keleti részének befejezéséhez készült. (19. kép) A lapon ennek a hosszmetszete, földszinti és emeleti alaprajzai szerepelnek, a keletről számolt 8. nyílástengelyig. A rajzon a meglévő falak sötétek, a megépítésre várók világosak. A három rész papírtakarékos összecsúsztatása kissé zavarossá teszi a tervet és előfordulnak lapsusok is. Például a keleti kapu helyén már két ablak látható, pedig ez még csak terv lehetett. Hasonló tévedés az is, hogy az udvari homlokzatból kiugró lépcsőház emeleti részét világos falakkal jelöli, pedig az 1774-es felmérés szerint ez már elkészült. A megszüntetendő kapualjban akarták kialakítani az 1770-ben felhagyott, s most befejezni szándékolt pincébe vezető lépcsőt. Ezen pince boltozott terének északi oldalán a régi mélypincébe vezető átjárót és