Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

11. kép. Részletfelmérés a Sóház keleti végénél beomlott pincéről (M. Petz, 1774) A helyiségekbe - a helyes tájoláshoz képest fejjel lefelé - írott betűk és számok arra vallanak, hogy a tervekhez magyarázó szöveg is tartozhat. Az átmeneti állapotot rögzítő felmérést, közvetett bizonyítékok alapján, 1770 és 1774 közé datálhatjuk. Az általunk csak fényképekről ismert plánumok feltehetően a MOL anyagában, a Magyar Kamara levéltárában,

218 vagy valahol, a helyükről kiemelt tervek között keresendők. Feltárásuk még további kutatásokat kíván,

219 Az építkezésre vonatkozó további, a munka elhúzódásáról tanúskodó források a Magyar Kamara Iratai közül kerültek elő. A kamarai feladatok specializálódásának során, már korábban létrehozták az építési ügyekkel foglalkozó szakbizottságot, s egy előadó csak ezzel foglalkozott, Az 1770-es években már működött a „departamentum aedilium".

220 A kamarai építkezések központi irányítás mellett folytak és - szerencsénkre - sok adminisztrációval jártak. Az illetékes bizottság jegyzőkönyveiből kiderül, hogy az 1774. január 11-124, pozsonyi ülésén 5. tételként szerepelt a pécsi Sóház építkezésének ügye. Az itt elhatározott rendelkezéseket január 20-án küldték le Pécsre.

221 Már korábban említettük a pécsi Sóhivatal néhány, éves számadását tartalmazó, a BML-ban őrzött, 18, századi füzetet,

222 Szerencsés véletlen, hogy megtalálható közöttük az 1774-es év elszámolása is. Az 56.v. és 57,r, lapokon, a rendkívüli készpénz kiadások között szerepel egy olyan tétel, amely igazolja a fentiből következő, további pozsonyi rendelkezések végrehajtását.

228 Eszerint, a kamarai bizottság utasításának megfelelően, egy helyi szakemberrel (architect, illetve maurer meister titulussal is) elkészíttették a sóház és a sóraktár (felmérési) tervét. Sajnos a szövegben nem szerepel a mester neve, aki a munkáért 10 forintot kapott. Ezen felmérés eredménye lehet az a tervanyag, amellyel kapcsolatban Szőnyí Ottó egy 1924-es cikkében említi, hogy az Országos Levéltárban megtalálta a pécsi sóhivatali épület alaprajzát és homlokzati képét.

224 A lavírozott tollrajzok fotói a Fetter-hagyatékból és a BML-ban lévő, „Sóház" feliratú dossziéból is előkerültek, a tervekhez tartozó irat másolatával együtt.

225 Az eredeti példányokat a MOL Tervtára őrzi, a kormányhatósági fondokból kiemelt tervek között,

226 (10-12. képek) A nyolcoldalas, német nyelvű leírást („Beschreibung")

227 a hozzá mellékelt felmérési tervek egészítik ki - amint ezt az írat bevezetése is megemlíti. A leírást más készítette, mint a rajzokat. A tervek feliratozása is németül történt. A földszinti alaprajz egyben helyszínrajz is,

228 (10. kép) mert az egész kamarai telket bemutatja, a rajta álló épületekkel és a kertekkel együtt, A pincéket is feltünteti, de a keleti szomszédnál jelentkező statikai problémák miatt erről egy részletesebb alaprajz is készült, a számokkal jelölt pontokra vonatkozó, bővebb leírásokkal.

229 (1 1. kép) A nagy, földszinti alaprajznál, a számokkal és betűkkel jelölt helyiségekre, részletekre vonatkozó magyarázatokat a „Beschreibung" megfelelő pontjainál találjuk, a méretadatokkal együtt. Az anyaghoz tartozó, másik tervlapon a Sóház utcai és udvari homlokzatainak, valamint a raktárépület főhomlokzatának nézetrajzai láthatók.

289 (12. kép) A bal alsó sarokban olvasható készítőjének szignója: „Mathias Petz Maurer Meister". Ezek a felmérések jó átlagos kvalitásúak és sokkal tisztább kivitelűek, precízebbek, mint akár a - fentebb hozott - 1770 és 1774 közé datálható alaprajzok, akár az 1722-es tervek. A homlokzatokat ábrázoló lapon - primitív logikával - a főhomlokzat felett, fejjel lefelé került elhelyezésre a túlsó, udvari oldal nézete. Ez utóbbinál készítője érzékeltetni próbálta, hogy a nyugati, udvari oldalszárny tompaszögben csatlakozik az utcai részhez. A perspektivikus szerkesztésben való járatlansága - ami a padlásablakoknál szintén megfigyelhető - is igazolja, hogy nem egy kvalifikáltabb építész, hanem csak egy helybéli építőmester munkája a felmérés. Az ilyen jellegű - korábban gyakori - ábrázolásmód tervrajzon ebben az időben már eléggé anakronisztikusán hat.

281 A kamara építési bizottsága 1774 januárja után, márciusban is foglalkozott a pécsi Sóház ügyével. A „Beschreibung" bevezetése szerint a leírást az 1774. március 4-i, pozsonyi utasításra készítették el. Záradékában május 21 -i dátum szerepel, s még aznap szignálta Franz Anton Wagner, a pécsi Sóhivatal vezetője (S[alzj Einnehmer) és Ladislaus Boross ellenőr (Contraba [Contrascriba]),

282 Az iratból, Illetve a pincerészletrajz magyarázó szövegeiből kiderül, hogy a Sóház átalakítását 1770-ben kezdték el, s ennek során bontást és bővítést is végeztek. Itt jegyezzük meg, hogy a tervek és a leírás kisebb részletekben eltérnek egymástól, sőt még az alaprajz és a homlokzatok nézetrajzai között is megfigyelhetők különbségek, A helyiségek között vannak boltozottak és síkmennyezetesek is.