Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

„világbíró" nemzeti nyelv és irodalom, az európai színvonalhoz felzárkózó nemzeti művészet megteremtése mellett a tudományosság fejlesztését, a nyilvános, polgári művelődési intézményrendszer létrehozását, az ismeretek terjesztését,26 vagyis a nemzet általános kulturális felemelését tűzte ki célul.

27 A tudományos és kritikai szemlélet megerősödése mellett á mozgalom fontos indikátora volt Magyarországon a nemzeti, hazafias indíttatás, mely több - alkalomadtán ellentétes szemléletet képviselő - ideológiai forrásból táplálkozott. Összetevői között a 17. században, elsősorban protestáns környezetben kibontakozó, fénykorát a 18. század közepén élő hungarus szemléletű patriptizmust, a Habsburg-birodalom közppntosító törekvéseivel szembeni oppozíció hagyományait követő rendi-nemesi nacionalizmus ideológiáját, illetve a 18-19. század fordulóján megerősödő polgári nemzetállam eszmét egyaránt megemlíthetjük. A kelet-európai művelődési mozgalom kiteljesedésében fontos szerepet játszott az a „kulturális verseny", melyben az európai nemzetek műveltségének foka a reneszánsz óta - részben az ókori hagyományokra viszszavezethető, s a 18. század végéig ható klíma-elmélet alapján

28 - vizsgáltatik és vettetik össze. A fekete pontokat, melyeket az itáliai humanisták kulturális felsőbbrendűségük gyakran hangoztatott biztos tudatában számos európai nemzetnek osztogattak, a németek - többek között régebbi és kortárs német képzőművészek tevékenységére vonatkozó adatok összegyűjtésével, művészéletrajzok kiadásával

29 -, már a 16. század óta igyekeztek érvényteleníteni. A 18. század elejére Magyarországon is akkumulálódott annyi kulturális muníció, illetve tudósi és nemzeti öntudat, hogy tudósaink visszautasítsák azokat a sommás megítéléseket, melyekben a külföldi, most már elsősorban német szerzők a magyarokat többnyire a reneszánsz időszakából hagyományozódott nemzet-karakterológiai toposzokat ismételgetve - a tudományok és művészetek gyakorlására alkalmatlanoknak minősítették.

30 S az is kellett persze hozzá, hogy a művelődési eszmény erősödésével a kulturális sikerek okozta elégedettség a nemzeti önértékelésben utolérje, majd - elsősorban a művelt, literátus réteg szemléletében - túl is haladja azt a büszkeséget, melyet a vitézi, harci erényekre épülő „prppugnaculum et antemurale Christianitatis", a „kereszténység pajzsa, védőbástyája" toposz

31 indukált. „Ha valamivel ugyanis" - írja a 18, század első felében Bél Mátyás - „akkor a szellem művelésével szerezhetnek hírnevet a városok maguknak."

32 A sajtóban publikáló szerzők egy része is fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy a magyarok már a korábbi időkben sem csupán a fegyverfergatáshoz, hanem a „szép mesterségekhez" és a tudományokhoz is értettek. A pannpnhalmi kolostor 800 éves fennállásának ünnepléséről beszámoló tudósító hangsúlyozza, hogy a templom Bécsnél 99, a bécsi Stephanskirchénál pedig 499 évvel idősebb. A kortárs művészek mellett azért ismerteti egy szerző néhány régebbi mester életét és tevékenységét, hogy „hárittsuk el ama közönséges balítéletet, mintha csak mi korunkban, a' Cultura' szétterjedésével kezdenének M agyar-Országnak Mívészmesterei támadni." Kruchten József középkpri festőkre vonatkozó adaték ismertetésekor kiemeli: „Hogy Atyáink sem voltak érzéketlenek a' Szép Mesterségek éránt, annak gyönyörű tanuji az Udvari Képírók."

33 A külföldi lekicsinylő bírálatok elleni indulat a művelődés számos területén hatott ösztönzőleg a hazai forrásés emlékanyag összegyűjtésében,

34 Teleki Sándor „Egynéhány megholt Magyar Képíróról" című írásában még 1828-ban Is hangsúlyozza, hogy adatait a nemzeti dicsőség emelése végett gyűjtötte össze, s a magyarok művészi tehetségében kételkedő külföldiek támadására akar velük válaszolni,

35 Ezzel a „bizonyítási" szándékkal is magyarázza Fejér György Jankovich Miklós gyűjtői tevékenységét: Jankovich „Hazánknak untalan viszontagságai között, veszélytől menekedett régiségeit, nem anynyira belső érdemök'

36 voltára, mint a' Nemzeti mív, és szorgalom' bebizonyítására becses kincseit, legsikeresebben összegyűjthette, és jobb sorsra fen tarthatta, a' szomszédoknak bal vélekedései által elámított onokákat dicsőségesen el nyugodott őseik' adakozásával, szorgalmival, Tudománnyival, Ékességek' és Mesterségek' remekjeivel megesmértethette,"

37 Ha nem hagytunk volna oly sokat elpusztulni építészeti emlékeink közül - véli Jankovich is - „Óh Magyar! Nem mondaná akkor néked bizonnyára pirulás nélkül az idegen Gúnyolód, hogy vad, durva, tudatlan és a' szép mesterségekben járatlan valál!!!"

38 A művelődési eszmény megerősödésével és a hazafias szemlélet elmélyülésével egyaránt kapcsolatba hozhatók tehát azok a 18-19, századi törekvések, melyek a tudományos kutatás számára szükséges forrásanyag akkumulálására, a nemzet korábbi kulturális-művelődési eredményeinek előszámlálására, illetve a szellemi hagyományok és a tárgyi emlékek öszszegyűjtésére irányultak,

39 Bár a történeti források és a régebbi írók, költők fennmaradt munkáinak összegyűjtése, lajstromba vétele, rendszerezése prioritást élvezett,

40 s a nyelvújítási mozgalom kapcsán a nyelvemlékekre is fokozott figyelem irányult, idővel a régészeti leletek, a gyűjteményekben megőrzött művészeti alkotások és az építészeti emlékek is kezdtek fontos részeivé válni ennek az emlékanyagnak,

41 VÁLTOZÁSOK A MŰVÉSZETI EMLÉKEK ÉRTÉKPREFERENCIÁIBAN A fennmaradt tárgyi, művészeti emlékek tiszteletének, megbecsülésének alapja a kprábbi időkben elsősorban