Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

A PÉCSI SÓHÁZ PÉCS ÚJKORI ÉPÍTÉSZETE EGY BELVÁROSI HÁZ HISTÓRIÁJÁNAK TÜKRÉBEN A Pécs, Király utca 11, sz, épület műemléki kutatását 1992-ben végeztük el.

1 Falkutatásra nem volt lehetőségünk, ezért meg kellett elégednünk az alapos helyszíni szemléken, a forrásfeltárásokon

2 és a vonatkozó szakirodalom feldolgozásán alapuló építészettörténeti vizsgálattal,

3 Ezen, nagy volumenű munka első részének kibővített, átdolgozott változata a jelen tanulmány.

4 írásos adatok bizonyítják, hogy a Pécs belvárosában fekvő ingatlan (1. kép) a török kiűzésétől kincstári tulajdonban volt. A jelenleg az utcafronton álló, a Baranya Megyei Levéltárnak (BML) otthont adó, kétemeletes házat az 1870-es évek elején emelték, Pénzügyigazgatóság céljára. Részben felhasználták a helyén volt Sóhivatal falait is. Dolgozatunkban ennek, a többször átalakított, újjáépített Sóháznak a históriáját írtuk meg. Az ingatlan korábbi történetére vonatkozó adatok rövid összefoglalása után, elsősorban a 17. század vége és a 19. század közepe közötti periódussal foglalkozunk, amelynek zömében a pécsi Sóház és melléképületei álltak a jelenleginél nagyobb telken, Az építéstörténeten túl - a terjedelmi korlátok meghatározta, kényszerű rövidséggel - hivataltörténeti összefoglalást Is nyújtunk. Ennek szükségessége kiderül a továbbiakból, mivel az épület birtoklástörténete, illetve a funkció meghatározta alaprajzi sajátosságok ezt elengedhetetlenné teszik, A jelentős középülettel kapcsolatban, a tárgyalt korszak, a barokk, majd a klasszicista, végül a historizáló stílus Idejének több fontos, Pécsett élő, vagy csak ideiglenesen itt működő építészének, építőmesterének a neve is felmerül, A vonatkozó kérdések elemzése - a Sóház építéstörténetének megírása mellett - arra is lehetőséget nyújt, hogy vázlatosan áttekintsük a város architektúráját ebben, a majd két évszázadot átfogó periódusban, a török kiűzésétől a kiegyezés koráig.

5 Ennek kapcsán nem csak az épületekről, hanem mestereikről, működésükről és életkörülményeikről is elő fogjuk sorolni a legfontosabb, ismert adatokat. AZ INGATLAN TÖRTÉNETÉNEK KORAI SZAKASZA A HÓDOLTSÁG KORÁNAK VÉGÉIG. KAMARAI INTÉZMÉNYEK A KÖZÉPKORI PÉCSEN A vizsgált ingatlan történetének összefoglalásánál a 17, század végéig elsősorban a régészet eredményeire tudunk támaszkodni,

6 Fülep Ferenc kutatásai szerint a pécsi Belvárosnak ez a része is ahhoz a nagy kiterjedésű, késő római temetőhöz tartozott, amelynek legjelentősebb objektumai a Szent István téren kerültek elő.

7 A közelben, a Király utca 3. sz. előtt, 1870-ben téglasírra akadtak ebből a korszakból.

8 A vizsgált épület udvarán (akkor a publikációban Ärarisches Gebäude, Király utca 6. sz.) egy 38 cm magas, római kori márványrelief töredéket találtak, amelyet 1877-ben közöltek,

9 de talán még az évtized elején, a Pénzügyigazgatóság építése során bukkantak rá.

10 A népvándorlás- és a honfoglalás korából nem ismerünk leleteket a környékről, a magyar középkori település emlékei viszont többfelé előkerültek a Király utca mentén.

11 A közeli 5, sz. telken, a Pannónia Szálló építése közben, 1913-ban, középkori leletek mellett, négy, kelet-nyugati tájolású sírt is feltártak 1,2 m mélységben.

12 A Levéltár ingatlanához északról csatlakozó, Mária utca 2-4, sz, telken, 1976-ban végzett leletmentés során középkori településnyomokat találtak,

13 A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy abban az időben a járószint a jelenleginél mélyebben volt, A periódusnak a föld felett is sok emléke megmaradt. A szerző műemléki kutatásai során az elmúlt másfél évtizedben több, a környéken álló házról kiderült, hogy jelentős középkori maradványokat őriz,

14 legutóbb például a Király utca 3. sz. épület esetében.

15 Az archeológiai feltárások sporadikus eredményein kívül, Pécs középkori topográfiájára jórészt a későbbi forrásokból tudunk visszakövetkeztetni. Már a középkorban kialakult a mai Király utca helyén a város egyik legfontosabb utcája, amely a központból kelet felé, a Budai kapuhoz vezetett. Az itt álló házak között több egy-, sőt kétemeletes szerepel a későbbi dokumentumokban. Úgy tűnik, hogy a hódoltság korát megelőző évszázadban Pécs centruma urbánusabb megjelenésű volt, mind a török időket követő periódusban. Itt említjük meg, hogy az alapvető településtörténeti kutatásokat - Németh Béla, Cserkuti Adolf és Szőnyi Ottó előmunkálatai után - még Gosztonyi Gyula egyházmegyei mérnök végezte el a 20, sz. első felében,

16 Mellette és utána Babies András, Petrovich Ede és más, helyi szakemberek is dolgoztak a témán, illetve egyes részterületein. Minderre a koronát Madas József átfogó, kiemelkedő jelentőségű munkássága tette fel az utóbbi évtizedekben, akinek eredményei nélkül ez a tanulmányunk sem születhetett volna meg. Mivel a dolgozatunk tárgyát képező ingatlan az újkorban a fiscus kezén volt, s vagy másfél évszázadig a