Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

gely két végén, a földszinten egy-egy bejárat nyílt. A tengely délkeleti végén, az emeleten reprezentatív ebédlő helyezkedett el, melyet a kiemelkedő középrizalit is hangsúlyossá tett. Ide vezetett az épület eredeti főlépcsője is. A délnyugati oldal közepén elhelyezkedő másik középrizalit a kápolnát foglalta magába, melyhez két oldalról az emeleten főúri lakosztályok csatlakoztak. Véleményünk szerint az ezzel szemközti középrizalit ekkor még nem létezett, hiszen erre a területre feltehetően, döntő részben gazdasági helyiségek lokalízálhatóak. E periódusban a földszinti tereket, illetve az emeleti terek egy részét jellegzetesen fiókos dongaboltozat fedte. A lakószobákban cserépkályhák, illetve - az ebédlőben - kandallók szolgálták a fűtést. E korszakhoz köthető díszítőfestés nyomait sehol sem sikerült feltárnunk. Ezt az állapotot tükrözi az az 1783-as keltezésű távlati rajz mely egyben az első ábrázolás a kastélyról. (8. kép) Érdekessége, hogy a sarokrizalitok tetőkiemelése ekkor még nincs meg, az épület ábrázolt szárnyait nyeregtető fedi, kivételt csak a délkeleti szárny középrizalitjának lefedése jelent. A kép tanúsága szerint a tengelyszámok megegyeztek a maival - bár a falkutatás azt igazolta, hogy a nyílások egy része vakablak volt. A rajzon az ebédlő alatt felfedezhető a falkutatással nem igazolható, de a leírás alapján azonosított kerti ajtó is. A tapasztalatok szerint 1773-ra a kastély már átesett egy átalakításon, Ez is erősíteni látszik az épület keletkezési idejét illető, a 18. század húszas éveinek közepére való datálásunkat, hiszen kicsi a valószínűsége annak, hogy az irodalom által feltételezett 1760 körüli építés esetén, az ezt követő, alig több mint egy évtized alatt szükségessé vált volna az épület átalakítása. A Pécz nemzetségből származó Apponyi család Tolnában birtokos ágának megalapítója Apponyi Lázár volt, aki a 18. század elején tűnt fel a megyében, s 1732ben Wallis Olivértől megvette az egész tolnai uradalmat, Tolna mezővárosával egyetemben. Érdemeiért előbb bárói, majd 1739, május 30-án grófi rangra emelték,

19 A hőgyészi uradalom megvásárlása azonban nem Apponyi Lázár, hanem fia, az 1722-ben született Apponyi (I.) György nevéhez fűződik,

20 akit a hőgyészi uradalom megvásárlása után négy évvel már Tolna megye főispáni székében találunk 21 A beiktatásra már Hőgyészen került sor

22 12. kép. Az ebédlő falának elpusztult stukkói. Archív felvétel