Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

A HŐGYÉSZI APPONYI-KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A magyarországi barokk kastélyépítészet egyik gyöngyszeme a méltatlanul kevéssé ismert hőgyészi Apponyikastély. (1. kép) Részletes építéstörténeti feldolgozásával mindeddig adós maradt a szakirodalom, keletkezési idejének meghatározására is csupán stíluskritikai alapon történtek olykor vitatható érvényű próbálkozások. Az alábbiakban kísérletet teszünk egy másik szempontú, az írott és képi források vizsgálatán, valamint a falkutatás eredményeiből levonható következtetéseken alapuló komplex feldolgozásra, annak reményében, hogy ezáltal árnyaltabbá tehetjük az épületről kialakult képet. A hőgyészi kastély pontos építési idejét nem ismerjük, Genthon István, valamint - minden bizonnyal ebből kiindulva - a hivatalos műemlékjegyzék az 1760 körüli évekre teszi keletkezését,

1 s erről tudósított a kastélyon egykoron elhelyezett, s a közelmúltban történt felújításig látható emléktábla is, Genthon az építész személyét Franz Anton Pilgramban jelölte meg. Ebben Mojzer Miklós is egyetértett vele, aki - stíluskritikai alapon - a hőgyészi kastélyt Pilgram szentgotthárdi és jászói műveivel állította párhuzamba, s építtetőjének személyét Claudius Florimundus Mercy gróf fogadott fiában, Mercy-Argenteauban

2 vélte megtalálni.

3 Gondolatmenetét a szakirodalom is átvette, Voit Pál, Franz Anton Pilgramról írott monográfiájában szintén a birtokszerző Mercy fogadott fiát nevezi meg építtetőként.

4 Az általa a jegyzetekben idézett forrás

5 - megítélésünk szerint viszont semmiképpen nem vonatkozhat a kastély építésére, Véleményünk szerint épületünk létrejöttének időpontja ennél több mint három évtizeddel korábbra datálható, Bél Mátyásnak az 1730-as években született leírásában, melyről - meggyőző érveléssel - Várnagy Antal bebizonyította, hogy az 1733 előtt készült,

3 „a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról" olvashatunk.

7 Tudjuk, hogy Claudius Florimundus Mercy 1722 áprilisában vásárolta meg a Sinzendorf örökösöktől az aparí uradalmat, s vele együtt Hőgyészt, Az átadásra még ugyanezen év május 7-én sor került, Egy hónappal később a vásárló arról intézkedett, hogy a birtokjogok fogadott fiát, Mercy-Argenteaut is megillessék, Bizonyosra vehető, hogy a Mercyek birtoklásának kezdetén már állott egy földszintes kastély a településen, melyet az alább ismertetésre kerülő 1773-as összeírás még állóként, régi kastélyként („castellum antiquum") említ. Ez az „U" alaprajzú, jelentős méretű épület - amint az még az 1786-os településtérképen is megfigyelhető (2, kép) - a mai kastélykerten kívül, az árok túlsó oldalán helyezkedett el. Építéséről semmit nem tudunk, mint ahogy pusztulásának körülményei is bizonytalanok. Előbbi talán még a korábban itt tulajdonló Botka család hőgyészi birtoklásához köthető, utóbbinak idejét Várnagy Antal 1818 előttre teszi arra alapozva, hogy az Apponyi Antal halálakor készült összeírás már nem említi.

8 Ugyanakkor az épület még szerepel a község 1850ben készült határtérképén,

9 s csak 1856-ra tűnik el nyomtalanul.

10 A történeti adatok hitelességét a falkutatás eredményei is igazolták: a mai kastély korábbi épület maradványait nem tartalmazza. Claudius Florimundus Mercy - minden bizonnyal nem sokkal a birtok megvásárlását követően hozzáláthatott egy új, a Botka-féle épületnél jóval igényesebb kastély felépíttetéséhez. Ebben vélhetően jelentős szerepet játszhatott fogadott fia is, hiszen a haláláig a temesi bánság kormányzói tisztét betöltő Claudius Florimundus meglehetősen kevés időt töltött Fíőgyészen, II. Mercy, azaz Mercy-Argenteau annál többet, Már 1724 októberében ide kap levelet Símontornyáról,

11 s a következő év januárjában sajátkezű aláírással ír a vármegyének Hőgyészről.

12 1728. szeptember 29-én, szintén II. Mercy írja alá a pálfai szerződést, „in Castro suo Hőgyész".

13 A „Castrum Hőgyész" megfogalmazás ugyanakkor már egy évvel korábban, az 1727/1728. évi megyei összeírásban is megjelenik,

14 Utóbbi két adat - bár minden kétséget kizáróan nem vonatkoztatható a vizsgált épületre - megengedi azt a feltevést, hogy az új kastély ekkorra már elkészült. Claudius Florimundus Mercy 1734-ben bekövetkezett halála után a birtok egésze fogadott fiára szállt. Várnagy Antal községtörténeti monográfiájában - nem tudni, milyen alapon - II, Mercy nevéhez köti a kastély kápolnájának létesítését.

15 Az bizonyos, hogy a kápolna halálakor már állt, hiszen F. Felician Sporer, ágostonrendi szerzetes, hőgyészi kastélykáplán a pécsi püspökhöz írott jelentésében arról számol be, hogy a holttestet a kastély oratóriumába helyezték, amíg megvitték a hírt az örökösnek,

16 Csak ezt követően helyezték végső nyugalomra a csicsói kápolnában, Fia és egyetlen örököse, az 1727-ben született III, Mercy (Florimond Claude de Mercy-Argenteau) csupán ifjabb korában az 1745-1750 közötti öt esztendőt