Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Tóth Sándor: A romanika a magyar építészettörténetben

Foerk 1929. (5. jegyzetben i. m.) 35. (Pécs); Bierbauer 1937. (10. jegyzetben i, m.) 33, (Pécs - utalással a tornyok eltérő korára - , Székesfehérvár - ehhez ld. még 27. jegyzet). A székesfehérvári bazilika négytornyúságát Henszlmann csupán áhította. Az esztergomi székesegyház későbbi időszakra nézve igazolható négy tornyából a keleti pár kicsi volt, és feltehetően főleg lépcsőtérnek épült. Ld. ehhez Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet, In: Strigonium antiquum, 4. Esztergom, 2000, 124-125,, 127-128. és 1., 5-6. kép. 22 Zádor 1952. (18. jegyzetben i. m.) 16-18. Gerevich Tibor könyve: Magyarország románkori emlékei. [Budapest], 1938, 843 oldal, ebben 264 táblás lap. (Magyarország művészeti emlékei, I.) 23 Magyar építészet (a XIX. század végéig). Szerk. Gerő László. Budapest, 1954. 283 oldal (a fényképes rész: 123-279). Az idézett kifejezések: 8., 11., 13. A magyarországi művészettörténet vonatkozó részeihez vö. 21, jegyzet. 24 Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Budapest, 1961. 376 oldal, ehhez a bibliográfia és a mutatók számozatlan lapokon, Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon, Budapest, 1943, 427 oldal + 230 kép (előttük Pollack, Péchy, Zitterbarth portréja számozatlanul), 25 Rados 1961. (24. jegyzetben i. m.) Az idézetek: 5-6., 8. 26 Rados 1961. (24. jegyzetben i. m.) A második fejezet: 31-71. (nyitó képei a 30. oldalon). Az idézetek: 26., 29., 31 .,49,, 54,, 66. 27 Rados 1961. (24. jegyzetben i. m.) A műemléki fejezet: 365-374. Az idézetek: 33.: (eszerint a regensburgi templom „típust képviselő, háromhajós, keresztház nélküli, kerek apszisokban végződő négytornyos elrendezése nem maradhatott hatás nélkül a királyi alapítású templomok alakítására"). Vö. Bierbauer 1937. (10, jegyzetben i. m.) 33.: „a legnagyobbhírű volt a regensburgi St. Emmeran [sic!] kolostor háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikája, melynek apszisát kerek tornyok szegték, a nyugati végén négyzetes tornyok álltak, - tehát ugyanúgy négytornyosra épült, akárcsak a székesfehérvári," A hivatkozott irodalomból (288,: „Franki: Romanische Baukunst: 136. I.") kitűnik, hogy a leírt regensburgi templom rekonstrukció (amelyben a keleti toronypár nem az apszisokkal kapcsolatos). A tornyokról Georg Dehio: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler. Bd. Ill, Berlin, 1925. 436. így nyilatkozott: „Die K. hat keine eingegliederten Türme; [.,.] Der mächtige isolierte Glocken-Turm erb, 1575-79, Er steht [,.,] c. 40 m von der K. entfernt, wahrscheinlich auf der Stelle seines rom. Vorgängers." Három apszisa legalább volt a templomnak (alaprajz, korai építéstörténet, irodalom: Vorromanische Kirchenbauten. Bearb. Friedrich Oswald - Leo Schaefer - Hans Rudolf Sennhauser. 3. München, 1971. 273-276.). Regensburgot és St. Emmeram-templomát Éber László hozta összefüggésbe a hazai templomépítés kezdeteivel, pusztán a dinasztikus kapcsolatok alapján, nem a fenti rekonstrukcióra építve, és a székesfehérvári bazilika négytornyúságát (vö. 21. jegyzet) egyébként is kétségbe vonva: Éber László: Magyarország árpádkori művészete. = Műbarát, 2. 1922. 74-76. 28 Vö. Rados 1961. (24. jegyzetben í. m.) 36., 40. Gerevich így fogalmazott: „A szentólyzáródás is az olasz példákat követi. Két típussal találkozunk, egyes és hármas apsziszáródással." Gerevich 1938. (22. jegyzetben i. m.) 29. Vö, Foerk 1929. (5. jegyzetben i. m.) 30., 32., 34. Pécsre nézve Dercsényi fogalmazása a kétkötetes művészettörténetben árnyaltabb, de lényegében egyező tartalmú. Vö, A magyarországi művészet története 1956. (21. jegyzetben í. m.) 31. 29 A második kiadás 1971 -ben, a harmadik 1975-ben jelent meg, A második kiadás jelentősen bővült (506 oldal, ebből az alapszöveg 410), a harmadik ehhez képest csak kisebb mértékben (518 oldal). A bővülés elsősorban idegen nyelvű összefoglalások beiktatásából és a kortárs fejezet megnöveléséből adódik, a román fejezet nem sokat változott (a második kiadásban: 35-76.; vö, 26, jegyzet). Következésképp aránya csökkent. 30 Az ókorra vonatkozólag már ő is segítséget vett igénybe: Hajnóczy Gyulának mondott köszönetet (i. m. 11.). A magyar művészettörténet már a kétkötetessel (ld. 21. jegyzet) több szerző között oszlott meg. 31 Magyarország építészetének története. Szerk. Sísa József Dora Wiebenson. Budapest, Vince Kiadó, 1998. 368 oldal. Ld. a bevezetőket: 7-11, 32 Tóth Endre - Búzás Gergely: Magyar építészet, A rómaiaktól a román korig. Főszerk. Ritoók Pál. Budapest, Kossuth, 2001. 180 oldal. Ld. az előszót: 5. 33 Az első kötetet a Magyar Helikon önállóan, a többit a Corvinával közösen adta ki. Az alaprajzi anyag és az irodalom az utolsó kötet kivételével számozatlan oldalakon található. Amennyire tudom, négy kötete jelent meg. Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. [Budapest], 1972. 200 oldal (21 -183. : 167 kép). - Entz Géza: Gótikus építészet Magyarországon. [Budapest], 1974, 215 oldal (25-191: 173 kép). Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. [Budapest], 1977. 227 oldal (39-212.: 209 kép). -ZádorAnna: A klasszicizmus és romantika építészete Magyarországon. [Budapest], 1981. 193 oldal (25-167,: 155 kép). 34 Amilyen pl. a történeti atlasz-sorozat, amelyből van magyar kiadás is. Mintául vehető Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza, [Budapest], Helikon, 1989. (A betétszövegek többnyire szürke alapon.) 35 Magyarország építészetének története 1998. (31. jegyzetben i. m.) 333-368., illetve Tóth - Búzás 2001. (32. jegyzetben i. m.) 173-177. 36 Tóth - Búzás 2001. (32. jegyzetben i. m.) 52-173. Lővei két fejezete (térképekkel): Magyarország építészetének története 1998, (31. jegyzetben i. m.) 12-19,: „Építészet a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt"; 20-61.: „Romanika és gótika", 37 Az idézetek: Tóth - Búzás 2001. (32. jegyzetben i. m.) 52., 67,, 92.; Magyarország építészetének története 1998. (31. jegyzetben í. m.) 25-26., 28., 31., 36. 38 A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi Nóra. [Budapest], Gondolat, 1983, 577 oldal. Marosi része: 7-147, Az idézett címek: 13., 21., 32,, 39., 52. A magyar művészettörténet legújaPb, a korábbiaknál kevésbé megnyerő külsejű alakja - Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehlí Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. [Budapest], Corvina, 2001. - ezúttal, legalábbis a romanika tekintetében, követte az építészettörténeti összefoglalásokat, 39 Megemlítendő ugyanakkor, hogy Lővei az építészet köznapibb rétegeiben megnyújtotta a román stílus élettartamát: „A korai, majd érett gótika hatása már a 12, század végétől érezhető volt az országban, de csak a művészet szűk, felső rétegében [...] A késői romaníkával való teljes szakítás [.,.] a polgári lakóházakon, a falusi templomokon csak a 14, század első felében zajlott le." Magyarország építészetének története 1998. (31. jegyzetben i, m.) 41. 40 Ld. Magyarország építészetének története 1998. (31. jegyzetben i. m.) 22., 24-26., 29., 31., 33-34., 36.; Tóth - Búzás 2001. (32. jegyzetben i. m.) 64., 66., 72., 78-80., 82., 92., 109., 143,, illetve 66., 67., 71,, 78,, 92., 102., 109,, 114,, 134., 156, Gyulafehérvárhoz: 27,, 29,, 33,, illetve 63-64,, 80,, 125., 132. Ugyanezek egy része Marosinál: A művészet története Magyarországon 1983. (38, jegyzetben i, m.) 13-14., 16,, 18-23,, 29,, 34-35., 37-38., 44., 46. (Székesfehérvár - négykaréjos templom, Veszprém - Szent György-kápolna, Zalavár, Szekszárd, Zselicszentjakab, Dombó, Dömös, Ercsi, Cikó, Pilis, Szentgotthárd, Jánoshida, Pusztaszer, Magyarszecsőd). A vonatkozó irodalmat Lővei nagyobbrészt, Búzás szórványosan idézi. 41 Ld, Lőveinél: passim; Búzásnál: Tóth - Búzás 2001. (32. jegyzetben i. m.; főleg:) 57., 61., 64., 66., 70-72., 75,, 78,, 80.,