Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

13. kép. Fertőd, Esterházy-kastély, a kápolna oltár stípese a helyreállítás után, 2000 földszinti hercegi lakosztályokból is, valamint az oratóriumok ezeken a folyosókon elérhetővé váltak, A főépület és az íves szárny csatlakozásához egy csigalépcsőt építettek a függőleges kapcsolatok megteremtése érdekében, Ugyanilyen alaprajzi elrendezést alakítottak ki a kastély szimmetrikus oldalán, ott szintenként megosztva, de teljesen azonos közlekedő rendszerrel, A kápolnát fedő kupola lanternában végződött, amely a tér legjelentősebb természetes megvilágítását adta, (Ezen kívül csak az udvari főbejárat feletti, kelet felé néző ablak jelentett még fényforrást,) Feltételezhetően a 19. század közepe után bontották le a lanternát,

50 talán a jelenleg is álló 19. század végi fedélszék átépítésekor. A lanternának a szemben lévő párja is megépült az ábrázolások szerint és eredetileg egy-egy váza fedte azokat.

51 A második emelet 1760-as vagy az 1770-es évekre teendő kialakítása ezért sarkalatos kérdés a kápolnával kapcsolatban, mivel a második emeleten két oratórium tér található, a kápolna terébe nyíló betekintő ablakokkal. Egyidősek-e ezek az ablakok, valamint a mögöttük lévő oratórium terek a kápolna 1760-as évek első felére datálható építkezésével, vagy később alakították ki őket? A betekintő ablakoknak a kápolna belső tere felé eső kőkereteit, azok formajegyei alapján nem lehet a 18. századra datálni, csak a 19, század második felében, vagy végén készülhettek. Ez a datálás azonban ellentmond az első ismert, 1832-ből származó kastély leltárnak, miszerint all, emeleten oratórium helyiségek voltak, amelyek pedig betekintő ablak nélkül nem igen képzelhetők el.

52 A II, emelet oratórium ablakai a kápolnát fedő kupola falazatában helyezkednek el. (Szemben az első emelet oratórium ablakaival, amelyeket a felmenő falazatban alakítottak ki.) A kőkeretek körül a falazat roncsolt és átépített volt, valamint a kupolát díszítő freskón átfestés, az eredeti kompozíció átfestése, átformálása, csak itt volt tapasztalható.

53 A fentiek alapján az bizonyos, hogy all, emeleti oratórium helyiségeket és a hozzájuk tartozó betekintő nyílásokat nem a kápolna építésével egy időben alakították ki, ahhoz képest utólagosak, A kastély két emeletessé építésekor (1773 után) hozhatták létre, mivel a kastély levéltári forrásai alapján jelenleg nem valószínű, hogy 1790 után Eszterházán bármilyen átépítéssel, átalakítással kellene számolni, 1832-ben már léteztek, de feltételezzük, hogy más, a jelenlegivel nem megegyező keretelésű nyílások