Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

11. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna belső az előtérből a helyreállítás befejezése után, 2001 szült, amely jelenleg magában rejti a kápolna világítását, és elválasztja a 18. és 20, századi tagozatok rendsze­rét, A legfelső szinten a stukkók restaurálásra kerültek, a II. szinten pedig a fényképek és a meglévő nyomok alapján újra készültek a 20. század eleji stukkók. Az ol­tárkép félig megmaradt stukkókeretezése a fénykép alapján került kiegészítésre és restaurálásra, az új része­ken rekonstruálták az eredeti sötétszürke, márványozott keretét. Az oltárkép a fénykép kompozícióját követő új, funkcionális kiegészítés, 39 ahogy az oltár is, amelynek elhelyezésekor már a szembemiséző liturgia kívánalma­it igyekeztünk figyelembe venni. ESZTERHÁZA A fertődi Esterházy-kastély építéstörténete, a számos erre vonatkozó tanulmány ellenére, nem tisztázott, még nagyon sok kérdőjelet, feltételes módot tartalmaz. 1945-ig a kastéllyal elsősorban útleírások, a helytörté­net és a különböző művészettörténeti feldolgozások utalásai és megjegyzései foglalkoztak. Művészettörté­nész csak egy járt az épületben, Csányi Károly szemé­lyében, aki két oldalas cikkben tette közzé tapasztala­tait. 40 Mindenki más a korábbi leírásokat idézte, vagy nagyobb összefoglaló munkák, esetleg kisebb adatköz­lések keretében foglalkozott a kastéllyal. 41 Egyetlen nagyszabású, elsődleges forrásokkal dolgozó munka született: Melier Simon monográfiája a képtárról. 42 A család levéltárosa Hárich János 1944-re készült el a levéltári forrásokra alapozó kastélytörténeti művével. 43 Az anyag számtalan olyan forrásra hivatkozott, amely az 1949 után, Valkó Arisztid személyéhez köthető levéltári kutatások során már nem bukkant fel. Valkó több intéz­ménynek bérmunkában cédulázta a levéltári anyagot és több forráspublikációt is közzétett. A későbbi kutatók el­sősorban az ő céduláira és publikációira hivatkoztak. 44 A Budapesten lévő hg, Esterházy levéltári anyagot így jórészt feltártnak lehet tekinteni, de még továbbra is kell számítani, eddig ismeretlen és kiaknázatlan forráscso­portokra, 45 A kastélyban szisztematikus, a barokk épü­letegyüttes építészeti előzményeit, az építészettörténeti összefüggéseket vizsgáló falkutatás, régészeti feltárás soha nem volt, a korlátozott kutatások eredményeit pe­dig csak részben publikálták, 46 A kápolna a kastély főépületét a nyugati szárnnyal összekötő, a court d'honneur felé íves szakasz sarok­tengelyében fekszik, (12. kép) Az eddig rendelkezésre álló építéstörténeti adatok, ábrázolások alapján az lát­szik valószínűnek, hogy a kápolnát magában foglaló szakasz 1764-re biztosan elkészült. A főépületet a kele­ti és nyugati oldalon álló pavilonokkal 1762 környékén kötötték össze és folytatták észak felé egy-egy földszin­tes szárnnyal, kialakítva a jelenlegi belső udvar patkó alakú formáját. Az 1760-as évek első felében felépülő, a maival megegyező alaprajzi elrendezésű kastély fő­szárnyai egyemeletesek, manzárdtetővel fedettek vol­tak, A kétemeletes kiépítés ma is meglévő formájában és homlokzati tagolásában az 1770-es évek legvégén készült. 47 Jelenleg eldöntetlen az a kérdés, hogy a manzárdtetős kastély kétemeletes volt-e, azaz a man­zárdtető magában foglalt-e egy szintet és a manzárdte­tő eltüntetésével ezt csupán kiszabadították, homlokza­ti megjelenésében láthatóvá tették, vagy pedig az 1770-es évek második felében egy teljesen új, második emeletet húztak az épületre. 48 A fenti, nagyon summázott építéstörténeti összefog­lalás a kápolna és közvetlen környékére vetítve azt je­lenti, hogy itt egy új épületszakaszról van szó, amelyet a kápolna és oratórium terek számára nem átalakítottak, hanem újonnan alakítottak ki. 49 Egy centrális, ovális alaprajzú teret hoztak létre a díszudvari homlokzatra me­rőleges tengellyel, onnan közvetlenül nyíló bejárattal. A kápolna hátsó, kert felőli oldalán szintenként végigfutó és derékszögben megtörő folyosót alakítottak ki, amely által a kápolna tere közvetlenül megközelíthetővé vált a

Next

/
Thumbnails
Contents