Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza
11. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna belső az előtérből a helyreállítás befejezése után, 2001 szült, amely jelenleg magában rejti a kápolna világítását, és elválasztja a 18. és 20, századi tagozatok rendszerét, A legfelső szinten a stukkók restaurálásra kerültek, a II. szinten pedig a fényképek és a meglévő nyomok alapján újra készültek a 20. század eleji stukkók. Az oltárkép félig megmaradt stukkókeretezése a fénykép alapján került kiegészítésre és restaurálásra, az új részeken rekonstruálták az eredeti sötétszürke, márványozott keretét. Az oltárkép a fénykép kompozícióját követő új, funkcionális kiegészítés, 39 ahogy az oltár is, amelynek elhelyezésekor már a szembemiséző liturgia kívánalmait igyekeztünk figyelembe venni. ESZTERHÁZA A fertődi Esterházy-kastély építéstörténete, a számos erre vonatkozó tanulmány ellenére, nem tisztázott, még nagyon sok kérdőjelet, feltételes módot tartalmaz. 1945-ig a kastéllyal elsősorban útleírások, a helytörténet és a különböző művészettörténeti feldolgozások utalásai és megjegyzései foglalkoztak. Művészettörténész csak egy járt az épületben, Csányi Károly személyében, aki két oldalas cikkben tette közzé tapasztalatait. 40 Mindenki más a korábbi leírásokat idézte, vagy nagyobb összefoglaló munkák, esetleg kisebb adatközlések keretében foglalkozott a kastéllyal. 41 Egyetlen nagyszabású, elsődleges forrásokkal dolgozó munka született: Melier Simon monográfiája a képtárról. 42 A család levéltárosa Hárich János 1944-re készült el a levéltári forrásokra alapozó kastélytörténeti művével. 43 Az anyag számtalan olyan forrásra hivatkozott, amely az 1949 után, Valkó Arisztid személyéhez köthető levéltári kutatások során már nem bukkant fel. Valkó több intézménynek bérmunkában cédulázta a levéltári anyagot és több forráspublikációt is közzétett. A későbbi kutatók elsősorban az ő céduláira és publikációira hivatkoztak. 44 A Budapesten lévő hg, Esterházy levéltári anyagot így jórészt feltártnak lehet tekinteni, de még továbbra is kell számítani, eddig ismeretlen és kiaknázatlan forráscsoportokra, 45 A kastélyban szisztematikus, a barokk épületegyüttes építészeti előzményeit, az építészettörténeti összefüggéseket vizsgáló falkutatás, régészeti feltárás soha nem volt, a korlátozott kutatások eredményeit pedig csak részben publikálták, 46 A kápolna a kastély főépületét a nyugati szárnnyal összekötő, a court d'honneur felé íves szakasz saroktengelyében fekszik, (12. kép) Az eddig rendelkezésre álló építéstörténeti adatok, ábrázolások alapján az látszik valószínűnek, hogy a kápolnát magában foglaló szakasz 1764-re biztosan elkészült. A főépületet a keleti és nyugati oldalon álló pavilonokkal 1762 környékén kötötték össze és folytatták észak felé egy-egy földszintes szárnnyal, kialakítva a jelenlegi belső udvar patkó alakú formáját. Az 1760-as évek első felében felépülő, a maival megegyező alaprajzi elrendezésű kastély főszárnyai egyemeletesek, manzárdtetővel fedettek voltak, A kétemeletes kiépítés ma is meglévő formájában és homlokzati tagolásában az 1770-es évek legvégén készült. 47 Jelenleg eldöntetlen az a kérdés, hogy a manzárdtetős kastély kétemeletes volt-e, azaz a manzárdtető magában foglalt-e egy szintet és a manzárdtető eltüntetésével ezt csupán kiszabadították, homlokzati megjelenésében láthatóvá tették, vagy pedig az 1770-es évek második felében egy teljesen új, második emeletet húztak az épületre. 48 A fenti, nagyon summázott építéstörténeti összefoglalás a kápolna és közvetlen környékére vetítve azt jelenti, hogy itt egy új épületszakaszról van szó, amelyet a kápolna és oratórium terek számára nem átalakítottak, hanem újonnan alakítottak ki. 49 Egy centrális, ovális alaprajzú teret hoztak létre a díszudvari homlokzatra merőleges tengellyel, onnan közvetlenül nyíló bejárattal. A kápolna hátsó, kert felőli oldalán szintenként végigfutó és derékszögben megtörő folyosót alakítottak ki, amely által a kápolna tere közvetlenül megközelíthetővé vált a