Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

9. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna, az oltár felőli falszakasz a helyreállítás előtt, 2000 ben, mélyen a még képlékeny anyagba nyomták bele, felső részét szögekkel rögzítették, majd rámintázták a felhőket, A bontás során kerültek napvilágra az említett szögek, melyeket gyári huzalszögekként azonosítottunk. [,..] Az oldalfali bontásoknál találtunk meg a kápolna egykori villany-világításának vezetékeit is, A díszművakolás alatt végighúzódó drótokat - mint megállapítható - nem utólag ágyazták a falba, mert a csöveket borító habarcs anyaga megegyezik a díszművakolás anyagával. A viszonylag modernnek számító, csőben húzott textilszigetelésű vezetékek csak a XX. században válnak elterjedtté. Még inkább datáló értékűek lehetnek a második emeleti urasági karzat mellvédjén szereplő családi címerek, melyek az anyag- és festékvízsgálatok szerint szintén nem utólagos rátétek, hanem az oldalfali bedíszítéssel egy időben készült jelképek." A fentiek alapján bizonyos, hogy a megmaradt stukkós mezők mind a boltozaton, mind az oldalfalakon egy időben készültek, ezért a stukkó Batthyány-Strattmann László felesége, Coreth Máriának címere miatt, csak 1915 utánra keltezhető, A stukkóval teljesen beborított boltozat középpontjában az Isten szeme ábrázolás helyezkedik el, amelyből sugárnyalábok indulnak ki körkörösen. (6. kép) A sugárnyalábok beágyazódnak a felhőkoszorúba, időnként elő-elő villanva belőle, A felhőkoszorút puttó fejek és fél-, vagy negyedalakos puttó figurák gazdagítják, amelyek monstranciát, kelyhet, olajágat, füstölőt tartanak kezükben, valamint harsonát fújnak. (7. kép) A puttó fejek, illetve alakok elhelyezkedése - szemben a sugárkoszorú merev rendjével - esetleges, mondhatnánk rendszer nélküli, Kivételt képeznek az oltár két oldalán lévő egymásnak tükörképeként elhelyezett harsonás puttófigurák, A stukkó alapfestése fehér, zöldes-szürkével finoman modellált, míg az Isten szeme és a sugárkoszorú aranyozott.

33 A 17-18, század stukkóművészetében jó néhány példát lehet találni az oltár mögött, vagy részben fölötte elhelyezett Isten szeme ábrázolásnak, a körmendihez hasonló felhőkkel, puttókkal körülvett stukkódíszítéssel,

34 Térben és formailag leginkább a bécsi Michaelerkirche stukkó dekorációja kapcsolható a körmendi stukkós munkához, Anélkül, hogy írásos adatok és mesterek hiányában előképnek, példaképnek merném tekinteni a bécsi templom 1781 -ben Johann Baptist d'Avrange által készített munkáját, a körmendi kastély ugyan kevésbé plasztikus, 1915 körüli stukkójának megformálásához, nagyon sok azonosságot ki lehetne mutatni a két stukkódíszítés között. Nincs adatunk arra sem, hogy Batthyány-Strattmann László miért választotta a tér díszítésére a stukkót. Meghatározhatta dön-