Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Tóth Sándor: A romanika a magyar építészettörténetben

pított bencés apátság háromhajós, egyenes záródású altemplomának (2.6, kép) egyszerű fedlemezű, kerek pillérei, illetve egy palmettadíszes oszlopfőtöredéke a veszprémihez hasonló kettősséget mutatja. Minden bizonnyal ugyanaz a műhely dolgozott itt a 11. század közepén, amely korábban Veszprém székesegyházát építette, "5° Búzás: Tengelyes nézet kelet felé, (Képszöveg:) „A tihanyi apátság altemploma, A barokk stílusú, ám falaiban a 11. századi templom nyomait őrző épületnek ma már csak az altemploma látható érintetlen állapotban, A komor kripta vörös homokkőből faragott pillérei és falai minden díszítést nélkülöznek," (Alapszöveg, Abasár után:) „Hasonló, egyenes szentélyzáródású templomot építtetett I, Endre király (1046-1060) Tihanyban, 1055ben. A szentély alatt háromhajós kripta található, ormótlan kerek pillérekkel, élkeresztboltozattal."

51 Pontosság tekintetében itt Radósé a pálma. De megemlítendő az is, hogy Foerk után csak e soron kívül - Dercsényinél a kétkötetes magyarországi művészettörténetben - került összefüggésbe a tihanyi altemplommal a pannonhalmi, amely annak - mondhatni - korai gótikus kiadása.

52 Ami pedig a sor végét illeti, a magyar építészettörténet legfrissebb, „missziós értékű" alakjából vett utolsó idézet azt a sejtést érleli tovább bennem, hogy amiről fentebb azt mondtam: bőség, az valójában szegénység. Az új évezred első nyarán, Tóth Sándor JEGYZETEK 1 Pasteiner Gyula: Az építészet története Magyarországon. Budapest, 1904. 9 oldal. Ezt megelőzte egy másik, de általánosabb témakörű előadássorozat: Az építészet művészi fejlődése. Budapest, 1903. 10 oldal. - Myskovszky Ernő: A magyar építészettörténete. Budapest, 1910. 18 oldal. Ehhez szorosan hozzá tartozik két 1911 -ben, hasonló terjedelemben kiadott előadásszöveg: A magyar szobrászat története; A magyar festészet története. E három előadással tehát Myskovszky az egész magyar művészettörténetet áttekintette. 2 Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. 180 oldal, mellékletekkel; ld. főleg 37. skk. Az „ó-keresztyén" fejezetben az utolsó a „legrégibb kalocsai templom" (49-52,), 3 Myskovszky Ernő: A magyar képzőművészet története. Budapest, 1906. 154 oldal (85.-től illusztrációk). Az előszó Nagybányán kelt. Mivel Myskovszky az építészet, a szobrászat és a festészet történetét külön-külön tárgyalta, az „Uránia"-előadások témái (vö, 1. jegyzet) tulajdonképpen már ebben a munkában adva voltak. A szerzőről adatok lelhetők: Magyar írók élete és munkái. Gulyás Pál adatgyűjtéséből sajtó alá rend. Víczián János. XVIII. Budapest, 1999. 1376. coll, 4 Henszlmann 1876, (2. jegyzetben í, m.) 54.: „A tihanyi altemplomban a román styl első fejlődési korát szemléljük." 5 Foerk Ernő: A magyar építőművészet rövid története. Magyar műemlékek nyomában. Kecskemét, 1929. 224 oldal. Vö. Pasteiner 1904. (1. jegyzetben í. m.) 3. 6 Díváid Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1927. 256 oldal. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda adta ki fennállásának 350. évfordulójára. A kiadói ajánlás szerint „e könyvben foglalt alkotások minden köve, fája, színe és formája mind a mi elődeink életéhez tartoztak, úgy kell tehát reájuk tekintenünk, mint jogos örökségünkre és szellemi tulajdonunkra." A könyvet, amelynek változata - jóval kevesebb illusztrációval - már előzőleg megjelent a Szent István Társulatnál (Magyar művészettörténet, Budapest, 1927. 184 oldal), utóbb kiadták angolul is, ugyancsak az Egyetemi Nyomda betűivel (Old Hungarian Art. London, 1931. 228 oldal). 7 Ld. ezekhez Foerk 1929. (5. jegyzetben i. m.) főleg: 29., 33- 36., 40,, 59,, 61,, 86-90,; vö. Pasteiner 1904. (1, jegyzetben i. m.) 4. 8 Ld. mindehhez Foerk 1929. (5. jegyzetben i. m.) főleg: 30., 32,, 34- 36., 40,, 43,, 45., 47-48,, 78-85. 9 Ld. Foerk 1929. (5. jegyzetben í. m.) 49-50., 71. (idézetek), 60-61. (az utóbb említett példák). Az utóbbiakat Foerk feltehetően Henszlmanntól vette, vö, Henszlmann 1876. (2. jegyzetben í. m.) 103-105., 114., 131. 10 Bierbauer Virgil: A magyar építészet története. Budapest, 1937. 301 oldal. (A Magyar Szemle könyvei, XIII.) Az idézetek: 5-6. 11 Vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Lóránd. I. köt. Budapest, 1967. 773. Az idézet: Bierbauer 1937. (10. jegyzetben i. m.) 5. 12 Bierbauer 1937. (10. jegyzetben i. m.) 32. 13 Bierbauer 1937. (10. jegyzetben í. m.) 288-289. Foerk két hivatkozott cikke: A kalocsai Szt.-Istvánkori székesegyház érseki sírja („Archaeologíai Értesítő, 1911, 19, I."), valamint a könyve előzménye: Árpádkori templomaink típusai. („Magyar Mérnökés Építész Egylet Közlönye: 1926, 115, I,") 14 Bierbauer 1937, (10. jegyzetben í, m.) 35., 37., 43. 15 A „nemzetségi monostorok" kifejezés csak a hivatkozásoknál fordul elő: Bierbauer 1937. (10. jegyzetben i. m.) 289. A szóban forgó időszakban Péter Andrástól és H ekler Antaltól jelent meg A magyar művészet története című könyv: l-ll. Budapest, 1930. 200+199 oldal, illetve Budapest, [é. n.j (a legfrissebb bibliográfiai adat 1934-ből) 239 oldal. 16 Az idézetek: Bierbauer 1937. (10, jegyzetben i, m.) 34,, 37., 38., 40., 41., 47, 17 Bierbauer 1937, (10. jegyzetben i. m.) 44. 18 Zádor Anna: Magyar építészettörténet. Kézirat gyanánt. Budapest, 1952. 39 oldal, (Mérnöki Továbbképző Intézet előadás sorozatából: M. 30.) 19 Zádor 1952. (18. jegyzetben i. m.) 11-12. „A díszes királyi palota, a fényűző királyi ház csak lassan vált az udvar szükségletévé" - mondja Bierbauer 1937. (10. jegyzetben i. m.) 29-30. 20 Zádor 1952. (18, jegyzetben i. m.) 14. 21 Ld. mindehhez Zádor 1952. (18. jegyzetben i. m.) 12-14. Vö. A magyarországi művészet története. Szerk. Fülep Lajos. I. köt. Budapest, 1956. (főleg:) 31-34,, 42-43,, 49., 53-54., 59,, 70-71., 91-93. Henszlmann 1876. (2. jegyzetben i. m.) 22. így sommázta elképzelését: „A monumentális építészet tevékenységének kezdetéül, s az e korszakban épült székesegyházak mintájául a szt, Istvánféle székesfehérvári négytornyú védtemplomot állítottuk fel", Szerinte ezen és a pécsi püspöki templomon kívül négytornyú volt az első kalocsai, az esztergomi és a váradi székesegyház is, Ld, uo. 45-47., 49., 61., 73-74. Vö.