Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

én négy angyalszobrocskát helyeztek, A barokk angyalkák a heinrichaui apátság, a zirci apátság és a magyar királyság címerét tartják, illetőleg a zirci apátságnak - a heinrichauiak által akkor vélt - alapítási évét (1198) és újraélesztési 1726-os évét megörökítő feliratot, amelynek betúiből az új templom befejezési évszáma (1751) is kiolvasható. Mert valóban - miután július 1-re a káptalanteremben a két asztalos remek tölgyfamunkálatait befejezte -, még 1751-ben lényegében elkészült a templom homlokzatának, valamint a két toronynak bevakolása, ha a legutolsó simításoknak a fenyegető fagy gátat is vetett. Föltették azonban a homlokzatra középen az oromzatra aranyozott vasból a magyar kettős keresztet. A kereszt alatti falfülkében a Boldogságos Szűz mennybe emelkedését ábrázoló, mesterien kifaragott kőszobrával díszítették a templomhomlokzatot. A szobor két oldalán a volutákra, azaz csigavonalas díszítményekre, egy-egy kővizát tettek, míg a Szűz Mária-szobor alatt a heinrichaui és zirci apátság kettős címerét helyezték el. A toronyajtók fölött, a monostor második szintje ablakainak magasságában, mintegy azok folytatásaként egy-egy fülkét képeztek ki a falban, amelyekbe Szent Benedek és Szent Bernát szobrát állították. Nepomuki Szent János szobrának pedig - amelyet 25 Ft-ért Zirc első perjele, Schneider Péter csináltatott - az apátság bejáratánál találtak helyet október 29-én. Ha az elkészült templom építészeti megoldásain tűnődve a főhomlokzattal szembenézünk, rögtön észrevehetjük, hogy a hatalmas homlokzat két karcsú tornya aránylag közel áll egymáshoz, s köztük enyhén előreugrik a középső rizalit. Ezt a függőleges hangsúlyt megerősíti a főkapu, két oldalán egy-egy díszes, sima törzsű kompozit oszloppal, felette a nagyobb ablaknyílás, a rizalit sarkain megkettőzött pilaszterek, továbbá legfelül a közepet kiemelő volutás oromzat, s nem kevésbé az a megoldás, hogy az emeleti vízszintes párkány - az oldalsó részek háromszögű timpanonjaival szemben középen íves kialakítású. Ez a hármas tagolású homlokzat arra utal, hogy a templom 22,05 méter széles belső tere is így oszlik meg. Ám a középhajó szélessége csaknem kétszer annyi (14,45 méter), mint a kétoldali kápolnasoré összesen (egyenkint 3,80 méter), tehát ez a beosztás nem felel meg a külső homlokzat arányaínak. A kórusa alatt három boltozattal fedett - s a külső homlokzat tagolásával arányosan 9,20 méter szélességű - bejárati részen át, majd két zömök pillér között jutunk a letompított sarkú téglalap alaprajzú hajótérbe, A középhajót kétoldalt szegélyező három-három kápolna négyszög alaprajzú, 6,30 x 3,80 m alapterületű. Az egyenes záródású, széles nyílású szentély megint rendkívül hosszú, 17,40 méter, s ez a 29,50 méter hosszú főhajóhoz képest nem mondható szokásos arányúnak, 4. kép. A bal oldali középső mellékkápolna mennyezetfreskója. Szent Bernát imája. A hátsó mellékkápolnában: Szent Bernátnak megjelenik Szűz Mária. Wagenmeister József, 1744-1748 bár tudjuk, hogy a szerzetesek kóruspadjaínak elhelyezése céljából nyújtották meg ennyire. A szentély jobb oldalról semmiféle megvilágítást nem kap, hiszen közvetlenül melléje a földszinten a sekrestyét, az emeleten az oratóriumot építették. (Igaz, a legutóbbi restaurálás során a déli templomfalban a szentély oltár mögötti részén rábukkantak annak a 18. századi, később befalazott ablaknak a kőkeretére, amelyik eredetileg a szabadba nyílott, most azonban a padlástérbe, hiszen időközben ott a monostort kétemeletesre magasították. Az ablak szerepe tehát a templom megvilágítása szempontjából nem számottevő.) A külső fény a templomba csak az oltár mögötti ablakon és az északi templomfalban magasan vágott két nagy ablakon keresztül hatolhat be. Ezért marad a szentély a hajóhoz képest homályos, csaknem sötét. A templomhajó ugyanis mindkét oldalon - az északi falban nagyobb, a déli falban kisebb - ablakokon át és a kórus ablakán keresztül is megvilágított. A templomhoz jobb oldalt, délről csatlakozó monostorépület emeleti folyosója tudniillik nem éri el a hajó ablakainak magasságát. A templomhajónak és a szentélynek ez az ellentétes megvilágítása a figyelmet a főoltárra irányítja. A zirci templom legfeltűnőbb sajátosságát felfokozott magassági méretei adják, Már a külső homlokzaton is jellemző a magasba törő karcsúság. Belül aztán