Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

vészeiének - általunk immár hiábavalóan siratott, de az ő ízlésük szerint nem sokra értékelt - e remekével? Ök csak arra gondoltak, hogy az egykori templom méreteivel csaknem megegyezően 54 méter hosszú, 24 méter széles és mintegy 25 méter magasra tervezett új templomhoz nagyon sok kő kell, köztük a helyük tehát a régieknek is, Valóban, ott láthatók napjainkban is a középkori faragott kövek a mai északi templomfalban és a nyugati homlokzatban. A barokk apátsági templom tervezőjéről, építőmestereiről, sajnos, semmi adatot sem ismerünk. A terveknek, számadásoknak mind ez ideig sehol semmi nyoma, Jóllehet a kutatók szorgosan kerestek ilyeneket, Aggházy Mária például, aki a zirci apátság 18, századi templomépítkezéseit feldolgozta, már az 1930-as években nemcsak a hazai, hanem a számba jöhető külföldi levéltárak anyagait is alaposan átkutatta, Eredménytelenül. Az bizonyos, hogy a zirci templom építési munkái nem köthetők azokhoz a személyekhez, akik előzőleg a monostor építését irányították. Nem vehetett részt a munkálatokban a zirci monostor tervezője, a tiroli születésű Wittwer Márton Atanáz, győri karmelita építésztestvér. Ó ugyanis éppen három nappal a templom alapkőletétele előtt, még 1732. május 12-én meghalt. De nem irányíthatta a templomépítést a monostor építőmestere, az egyházi építkezésekben jó hírnevet szerzett budai kőművesmester, Keger (Kayr) Mátyás sem, mert ő ugyan három évvel később, de szintén még a templomépítési munkák tényleges megkezdése előtt, 1735 szeptemberében távozott az élők sorából. Az a tény ugyan, hogy a monostor tervezője már halott volt a templomépítés idején, nem zárja ki, hogy a templom tervei azért Wittwertől származhatnának. Ám ennek feltételezését éppen az teszi valószínűtlenné, hogy a zirci templom építésmódja jelentősen elüt Wittwer aránylag nagyon egyszerű monostorépületétől. A templom művészi megjelenése sokszorosan felülmúlja a monostorét, s inkább a Zircet újjáépítő sziléziai ciszterci apátság, Heinrichau templomához hasonlítható, A zirci apátsági templom tervezőjének és építőmesterének kilétét tehát homály fedi. Azt viszont tudjuk, hogy az alapozási munkákat - az építési területnek a romok felrobbantása által történt megtisztítása után - 1739. április 15-én hat kőműves kezdte meg. A tiszta kő alapokat még ebben az évben a monostor mellett a toronyig 3 öl hosszúságban és mélységben rakták le. Az építést 1740-ben május 2-án folytatták tovább és november végéig az alapoktól a falakon körös-körül már 3 öl magasságra jutottak. De még nem fektették le a homlokzat alapjait. Bár a következő, 1741 -es esztendő jó haladás lehetőségét ígérte a munkákban, mégis csak a két erős torony, a templom homlokzata és a templom bal oldalának 3 ölnyi alapozását tudták elvégezni. 1742-ben aztán már 12 kőműves dolgozott, s a szentély, a sekrestye és a templomhajó kétoszlopnyi térségében a boltozatig érkeztek el. A munkák tehát felgyorsultak, ám ezt az ütemet nem tudták tartani. A templomépítést tudniillik közben kedvezőtlen körülmények nagymértékben lelassították, így az uralkodó halála után bekövetkezett háborús események. III. Károly magyar király ugyanis egy vadászat után 1740. október 30-án váratlanul meghalt. Méghozzá fiú utód nélkül, mert csak két leánya érte meg a felnőttkort, Jóllehet már az 1713-as Pragmatica Sanctioval elfogadtatta a Habsburg-ház nőági örökösödését - amelyet 1723-ban Magyarország is törvénybe iktatott -, Mária Terézia trónra lépését Franciaország, Spanyolország és a bajor választófejedelem mégsem ismerte el. II, Frigyes porosz király pedig éppen Sziléziára, a Habsburgok legfejlettebb iparú tartományára emelt igényt, s kitört az osztrák örökösödési háború, A poroszok 1741 tavaszán már el is foglalták Sziléziát, sőt az - és benne Heinrichau, a Zircet újjáépítő ciszterci apátság - a békekötések után is porosz uralom alatt maradt. Az évekig tartó harcok természetesen károsan hatottak a ciszterciek magyarországi építkezéseire is, hiszen Heinrichaut a porosz katonák 1741 őszén kétszer is kifosztották a monostor környező birtokaival együtt. Elhajtották az állatokat, kirabolták a pincét, a bort, sört, terményeket elvitték, a takarmányt felégették. Heinrichau, Zirc anyamonostora így felettébb nagy anyagi károkat szenvedett, s szerzetesei még hálát adhattak Istennek azért, hogy maga a monostor nem vált a lángok martalékává. Az ország első emberének halála mellett Zirc első emberének halála pedig közvetlen közelről érintette Zircet. A már több mint két évtizede Magyarországon élő heínrichaui ciszterci, Reichel Róbert tudniillik, aki sok érdemet szerzett a zirci apátság újjáélesztésében, 1743. január 31-én, 58-ik életévében Zircen meghalt. Akkor már tíz éve ő kezelte az apátsági javakat, 1738 óta pedig elöljáróként állt a zirci közösség élén. Az adminisztrátori tisztségben utóda Schneider Péter lett. Reichelnél csaknem húsz évvel fiatalabb lévén mégsem volt tájékozatlan a gazdasági ügyek Intézésében, s Zircen sem, hiszen már az első zirci rezidenciából 1733-ban az új monostorba költözők közé tartozott. Új munkakörében jól dolgozott. Erről tanúskodnak a templomépítés további eredményei és az egész zirci gazdaság szép fejlődése ezekben az években. Nem lehet véletlen, hanem érdemeinek elismerése bizonyára az is, hogy Rieger Kandid apát 1750-ben őt nevezte ki Zirc első perjelének. 19 évig viselte ezt a tisztet, s miután nyugalomba vonult, hamarosan - 1770. július 7-én - meg is halt Zircen. Az adminisztrátori hivatal élén 1743 elején történt váltás nem okozott zökkenőt, az építkezéseket nem ál-