Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

TÉGLÁK A következőkben közreadom a Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) katalógusához készült rajzi táblákat a Győrben előforduló (de nem kizárólag ott gyártott) téglabélyegekről. Az első táblákon a főleg korai, csupán jeleket ábrázoló téglabélyegek szerepelnek, majd az évszámos darabok következnek, végül a monogramos, de évszám nélküli darabok, a monogramok ABC-rendjében, Az első 38 tábla elkészültét követően előkerült újabb téglákat ábrázol az utolsó öt tábla, amelyeken a sorszámok részben a korábbi táblákon már szereplő téglabélyegekre utalnak vissza (egyes bélyegek ugyanis több változatban is ismertek - egyszerre több téglavető forma is használatban volt). A vonalzóval húzott körvonalú téglák léptékhelyesek, míg a szabadkézzel rajzolt, kisebb méretű vázlatok a szakirodalomban közölt képek vagy magángyűjteményeket ábrázoló fényképek alapján készültek, A körvonalaik között fehéren hagyott jelek domborúak; a pontozott felületek mélyített hátteret jelentenek. Az egyes darabok lelőhelyét és őrzési helyét Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) katalógusszövege tartalmazza (a rajzi táblákról hiányzó sorszámok a katalógusban szereplő, de le nem rajzolt téglák sorszámai). A téglabélyegek feloldási kísérletei Pfannl Jenőtől, Horváth Lajostól, Dávid Ferenctől és Lővei Páltól származnak, 1. a/ 9.a/ 4 .b/ I. tábla 1. Kannelúrázott középkori tégla 4, Szigonyszerű jel, feltehetően 16. század 5-7. Csatszerű jelek, 16. század második fele (1560-as évek második fele-1570-es évek első fele) 8. Félhold és csillag II. tábla 9-18. Különböző jelek, 16. század második fele 19. Özet (?) ábrázoló jel, 1803 körüli falban másodlagos beépítésből, talán 17. század