Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

8. kép. SW (=Stuhlweissenburg) jelű padlótéglák a székesfehérvári Csók István utca 17-ből (Dávid Ferenc kutatásából) egyházi építkezésekhez új égetők létrehozását szorgalmazta,

137 de hasonlóan sok gondot fordított erre a családja tulajdonában lévő pápai és devecseri uradalomban is,

138 A püspök olymértékben figyelemmel kísérte az égetési és téglagyártási ügyeket, hogy egy megjegyzése szerint „egész Domíniumban sehol olly alkalmatos cserép nem égettetik, mint Gannán, azért azon iparkodjon Kigyelmed [ti. Kiss Ferenc prefektus], hogy ottan kivált a cserép számosabban égettessék".

139 Ha egy püspök családi birtokai székhelyéhez viszonylag közel voltak, uradalmi téglavetőjének termékeit felhasználhatta egyháza céljaira is: így gróf Zichy Ferenc győri püspök az 1763-as földrengés után, 1764-1766-ban újjáépíttetett szemináriumi épülethez a Zichy-birtokon fekvő Mosonszentmiklóson égettetett 40000 téglát.

140 Ez az adat csak a rendkívüli eseményekkel, a földrengés kárainak helyreállításához szükséges nagyobb téglaszükséglettel magyarázható, ugyanis a győri püspökség Pér falujában rendelkezett égetővel: 1747-ben a falu bírája írta, hogy Zichy püspöknek a kemencéből téglát szállítottak.

141 Zichy Ferenc győri püspök Győrben előforduló, CZEI 1744-es és 1746-os, Illetve CFZEI 1776-os bélyegű téglái itt készülhettek,

142 Országszerte ismertek nemesi uradalmakban égetett - monogrammal megjelölt - téglák: az Esterházycsalád számos téglaégetőjének termékei mellett csak válogatásképpen említhetők a Zichy, Viczay, ViczayHéder, Khuen-Héderváry, Véssey, Széchenyi, Batthyány, Amadé, Bajzáth, Benyovszky családok bélyeggel jelölt téglái,

143 A birtokos családon belüli öröklődés vagy a birtok eladása is jól tükröződik a téglabélyegek változásán: az iszkaszentgyörgyi kastély különböző építési periódusait jelzik például az előbb báró, majd a grófi címet elnyerő Amadé Tádé „BAT" (=Báró Amadé Tádé) és „CTA" (=Comes Tadeus Amadé) jelű, majd a birtokot 1800-ban megvásárló Bajzát család „B" betűs, illetve „BG", „GB" monogramos (=Bajzáth György, Georgius Bajzáth) téglái, Ugyanígy nyomon követhetők a tulajdonosok változásai a Viczay majd Khuen-Hédervárí családok hédervári, vagy az Esterházyak pápai uradalmában,

144 Amikor a törökök már Bécs 1683-as ostromához készülődtek, a győri vár javításához a király parancsára a katonaság lefoglalta a győri káptalan téglaégető kemencéit, és azokat később sem szolgáltatták vissza, sőt, újabb építését sem engedélyezték. Mikor a káptalan az engedélyt 1698-ban ismételten kérte, Hermann badeni őrgróf, főkapitány azt felelte, hogy a káptalan kérjen tőle, ha téglára van szüksége, de ha venni nem akar, a szükséges mennyiségű tégla vetését és égetését is megengedi a katonai égető kemencékben.

145 Az így vetett téglákon alighanem szerepelhetett volna a