Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

megmaradt, 1828-as évszámú homlokzati rajzán a „Koch Architect" aláírás olvasható. (MOLT. 4. Batthyány-tervrajzok. No. 240.) Kovácsmester, körmendi uradalmi, 1717 őszén a kastélyon végzett munkájáért fizettek. (Batthyány-lt. P. 1323., 10. cs., számozatlan) Kőfaragó, hartbergi mester. 1733-tól szerepelnek az iratokban az általa készített ós Körmendre szállított kőburkolat elemei. (Batthyány-lt. P. 1313., 120. cs, 4. fasc.) Kőfaragó, soproni mester. 1733-tól szerepelnek az általa Körmendre szállított faragványok, oszlopok, kapu-, ajtó- és ablakkeretek, erkély részletek az építési iratokban, valamint az értük kifizetett összegek. (Batthyány-lt. P. 1313., 120. cs., 4. fasc.) 1746-ban segédeivel a helyszínen dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 122, cs, f, 343v.) KÖTTER, Philipp Leonard. Körmendi ácsmester. Az uradalmi Korona vendégfogadó becslésénél szerepelt 1803-ban, (Batthyány-lt. P. 1322., 125. cs. f. 248.) Kőműves, Körmenden dolgozó. 1717 őszén az ottani kastélyon végzett munkájáért fizettek. (Batthyány-lt. P. 1323., 10. cs., számozatlan) Kőműves, Németújváron dolgozó. 1702-ben az ott folyó munkájáért a cserepezővel együtt 150 forintot fizettek neki. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs. f. 56.) Kőművesmester, rohonci. 1730-ban pallérjával együtt a körmendi kastélyon dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1313., 120, cs, T. 1. fasc.) Kőművesek, Körmenden dolgozók. 1714. január elsején előző évi munkájukért az ácsokkal együtt 466 forintot vettek fel. (Batthyány-lt. P. 1323., 5. cs., f. 1.) Kőműveslegény, Körmenden dolgozó. 1702- ben a körmendi kastélyban téglaburkolást készített. (Batthyánylt. P. 1334., 18, cs. f. 83.) Kőmú'vespallér, rohonci. 1730-ban meg nem nevezett mesterével a körmendi kastélyon dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1313., 120. cs., T, 1, fasc.) KURTZ, Michael. Uradalmi lakatosmester. 1703- ban Szalónak várában dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs. f. 95.) Lakatgyártó, rohonci. 1702-ben Körmendre küldését kérik a kastély munkáihoz. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs. f. 83.) Lakatos, körmendi uradalmi. 1717-ben a kastélyon végzett munkájáért fizettek. (Batthyány-lt. P, 1323., 10. cs., számozatlan) LÁSZLÓ Imre, Kanizsai lakatosmester. 1779-ben a homokkomáromi ferences kolostoron dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 123. cs. f. 373.) LEBLICH, Joseph. Körmendi lakatosmester, 1747-ben szerepel az uradalmi mesterek között. (Batthyány-lt, P. 1322., 122. cs. f. 150.) LEITGEB, Joannes Michael. Kőművespallér. 1734-ben említik a körmendi kastély építésén. (Batthyány-lt. P. 1313., 122. cs. fasc. 26.) LEITHNER, Andreas. Körmendi kőművesmester. Az alábbi Leithner Samuel fia, később az uradalmi vezető kőművesmesteri helyen utódja. Az építési iratokban 1814-tól szerepel. (Batthyány-lt. P. 1322., 127. cs. f. 1-2.) 1821-ben a körmendi kastélyban alkalmazták, sőt az építési iratok szerint hasonló munkával az 1830-as években is. (Uo. 128. cs.) Az uradalom gazdasági épületeinek építéséhez számtalan tervet és költségvetést készített, 1828-tól ő állította össze az építési hivatal éves előterjesztéseit, amelyeket viszont mindig Harangozó mérnök írt alá. (Uo. 129. cs.) 1838 után a magyar nyelvű építési iratokban Leithner Andrásként szerepel (Uo. 129., 132. cs.) 1845-ben, amikor a németújvári uradalomban 1806 és 1844 között végzett munkájáról elszámoltak vele, megállapították, hogy ötvenhét éves, tehát 1788-ban született. (Uo. 132. cs.) LEITHNER Endre. Építész. Családjának harmadik nemzedékét képviselte a Batthyány-uradalmak építési ügyeinek vitelében. 1860 és 1870 között szerepel az egyre gyérülő építési iratokban, tervrajzokat, költségvetéseket, építési előirányzatokat és elszámolásokat készített, többek között tőle származik a plébániatemplom déli oldalán 1860-ban felépített, emeletes iskola terve, (Batthyány-lt. P. 1322., 133-134. cs.) LEITHNER, Samuel. Körmendi kőművesmester. 1782- ben a körmendi kastélyparkban készült munkájáért fizettek. (Batthyány-lt. P. 1322., 124. cs. f. 20.) 1783-ban Eschenauer ácsmesterrel együtt új malmot építettek Körmenden, az erről készült elszámolás szerint 7907 forintos összeggel. (Uo. P. 1323,, 5. cs.) Ugyanabban az évben 3414 forintos számlát nyújtott be a körmendi nagy istálló építéséről. (Uo. P. 1323,, 10, cs. Vegyes számadások), valamint az ottani Korona vendéglőben végzett munkájáról. (Uo.) 1787-ből fennmaradt az a részletes utasítás, amelyet Escenauer ácsmesterrel együtt kaptak az uradalom vezetésétől a következő évben végzendő munkájukról. (Uo. P. 1322., 134. cs. f. 115.) Az uradalmi építési hivatal irataiban 1819-ig szerepel. (Uo. 125. cs. f. 248.), akkor városbíróvá választották, (Uo. 168. cs. f. 182.) LETTNER, Florian. Körmendi üvegesmester. 1783- ban a kastélyon végzett nagyobb javítási munkát. (Batthyány-lt. P. 1323., 10. cs. Vegyes számadások.) 1803-ban az uradalmi Korona vendégfogadó becslésénél szerepel. (Uo. P. 1322., 125, cs. f. 248.) LINHARDT, Andreas. Körmendi tetőfedő mester. 1828 és 1831 között a körmendi kastély és melléképületeinek munkáin szerepel. (Batthyány-lt. P. 1322., 129. cs.) MAJHERCZ József. Téglásmester. 1772-1775-ben Homokkomáromban dolgozott a körmendi Bauamttal kötött szerződéssel. 1779-ben gr. Festetics Pál szolgálatában Szentmiklóson vezette a téglavetőt és égetőt. (Batthyány-lt. P. 1322., 123. cs, f. 478. és 166. cs. f. 8.) MANTL Ferenc. Rohonci asztalos. 1781-ben a munkájáért járó 70 forintot kérte az uradalomtól. (Batthyány-lt. P. 1322., 123. cs. Tisztiszékí jegyzőkönyvek. - Idézi: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Budapest, 1980. 134.) MAYER, Johannes. Rohonci asztalos. 1753-ban uradalmi mesterként a Batthyány-család birtokosztozásában szakértő. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs. f. 497.)