Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

kastély építését kezdték meg. Annak legkorábbi, írásban megmaradt adata 1731-ből származik és az a Bauamtnak, az uradalmi Építési Hivatalnak az abban az évben, az uradalom építkezéseire és a kastély építésére kifizetett pénzösszegről szóló kimutatása. Ennek adatai szerint akkor is működött a város melletti téglavető és égető, dolgoztak a kastélytól északra elterülő belső majorság és egy új, Rába-parti malom építésén is.

21 Ennek és ettől kezdve 1733 tavaszáig, valamennyi építkezéssel kapcsolatos iratnak a készítője és aláírója Andreas Miller építési írnok, a német nyelvű iratok Bauschreibere. Kézírásával és aláírásával anyag- és bérjegyzékek, kimutatások, havi és féléves jelentések, valamint az uradalmi építkezésekkel kapcsolatos sokféle irat maradt fenn, valamennyin ott olvasható a „Könnender Bau Amt" cím. Miller személyéről a levéltári iratok nem árulnak el semmi továbbít. Az általa vezetett íratok, a nevével ellátott tervrajzok, valamint a halála után készített hagyatéki leltárban szereplő könyv- és rajztára arról tanúskodik, hogy építési szakember volt. A fennmaradt iratok szerint az 1730-as évek elejétől a század közepéig folyt a körmendi kastély és nyolc melléképületének, a belső majornak és a város határában két további majorságnak, a templomnak, a plébániának, a városházának, az iskolának, az első kórháznak, a sóháznak, a postaállomásnak és több mint huszonöt uradalmi lakóháznak, műhelynek és üzletnek az építése. Körmenden kívül Bicskén, Bolyon, Enyingen, Intapusztán, Ludbregen, Németújváron és Sellyén épült új kastély vagy épült át a korábbi, a legtöbb mellett új parkkal, Budán, Nagykanizsán és Varasdon felépült, illetve átépült egy-egy városi palota, Valamennyi uradalomban kiépültek a majorságok, szinte minden uradalmi faluban átépült a korábbi templom vagy teljesen új készült, s lakó- és gazdasági épületek százait emelték, Az elkészült utakat, hidakat, folyószabályozó gátakat és új folyómedreket, a lecsapolt mocsaras területeket fel sem lehot sorolni. A földesúri lakóhelyek, a kastélyok és a városi paloták mellett mindenütt létesültek kertek. A legnagyobb kiterjedésű természetesen a központban, Körmenden készült, 1729 és 1735 között, Az erre vonatkozó források közül csak kevés maradt meg az Építési Hivatal iratai között, inkább az uradalmi tiszttartóság számadásaiban lelhetők fel, Későbbi adatok nyomán mégis úgy tűnik, a nagyszabású kert megvalósítója a Bauamt volt, vezetője pedig az 1729-től sokszor szereplő Johann Jakob Schmalzer főkertész, A virágos és ritka növényeket is tartalmazó, valamint fácános kertre tagozódó parkban már akkor volt üvegház. Az Orangerie és a Kaffehaus a kastély északi kapuja mellett ma is álló két kerti házzal azonosítható. Közepén oszlopos gloriett állt, körülötte mitológiai alakokat ábrázoló szobrokkal, területén vízmedencével és szökőkutakkal. 1. kép. A Donato Felice Allio által tervezett kastélyegyüttes barokk képe. Metszet egy 19. század elejéről származó céhlevélről. SzomPathely, Savaria Múzeum helytörténeti gyűjteménye A „Körmender Bau Amt" említett iratain Andreas Miller aláírásán kívül más név nem olvasható. Miután minden, a hivatallal kapcsolatos iratot ő írt alá, annak feltételezhetően ő volt a vezetője. A magyarországi uradalmi építési hivatalok működésének első szakaszában másutt is fellelhető, hogy annak vezetője a Bauschreiber, A velük foglalkozó szakirodalom felvetette annak lehetőségét, hogy ez a kezdeti szervezeti forma „leggyakrabban a bauschreiberség elnevezést kapja",

22 A körmendi példa nem ezt bizonyítja. Az itteni uradalmi építési szervezet kezdettől fogva a „Bau Amt" nevet viselte, annak ellenére, hogy vezetője a „Bauschreiber" volt. A szervezetnek a már kezdetben ilyen elnevezésére és azon belül Miller szerepére további adatok adhatnak felvilágosítást, közöttük Miller 1733 tavaszán történt váratlan halálát követően készült hagyatéki leltár szövege. Az utóbbi szerint a kastély és parkja, valamint valószínűleg a körülötte épülő más épületeknek is a tervezője a bécsi Donato Felice Allio (1. kép), aki mellett az esetenként szükséges részlettervek készítője és a helyszínen felmerült problémák megoldója - mai kifejezéssel a kastély építésének művezetője - fia, Franz volt.

23