Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

MOTTER, asztalos, rohonci polgár A másképpen „Rohonczi Tislér" elnevezésű mesternek 1635 és 1638 között többször fizettek képkeretek készítéséért (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., No. 39., f. 14.), 1637. május 20-án pedig a rohonci kastély asztalosmunkáira szerződött. (Uo. 14v.) Nageli, ácsmester Dobrán 1639-ben szerepel a várat építők között, (Batthyány-lt. Miss. 38.727.) Nicki, ácsmester 1600 és 1609 között Nickl, Nikii, Nyklí néven Németújváron, Rohoncon és Körmenden dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 1,766., 7.084., 7,165., 7.189.) 1623-ban szerepelt újból a németújvári várban dolgozók között. (Batthyány-lt. Miss. 30.523.; Koppány 1986. 35.; Koppány 1988. 473.) Órajavító 1644. augusztus 24-éről a németújvári vár toronyórájának javítására vonatkozó szerződése maradt meg. (Batthyány-lt. P. 1315. 3. cs., f, 439.) Órajavító, németújvári 1694-ben a vár mesterembereinek felsorolásában szerepel. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs., 366/a. kötet, f,230.) Orbán, lakatgyártó, rohonci polgár 1599 és 1601 között az ottani kastélyban és a szalónaki várban végzett munkájáért, rostélyokért, ablakrácsokért, zárakért és kulcsokért több alkalommal fizettek. (MKI, Joanelli) Orgonakészítő, valószínűleg bécsi mester 1649. május 16-án jelentette a németújvári tiszttartó, hogy „az Orgona csináló" végzett a ferences templom orgonájának, építésével, (Batthyány-lt. Miss, 22,748.) Feltételezhetően Wolfgang Ebner bécsi udvari orgonakészítővel volt azonos, (Ld. ott) ORSOLINI, Giovanni Battista. Bécsi építőmester Az iratokban Orsal, Orsi néven is szereplő mester 1636-tól 1639-ben bekövetkezett haláláig vezette az általa tervezett építkezéseket Batthyány I. Ádám számára a németújvári várban, a rohonci és a szenteleki kastélyban, valamint Poppel Éva számára 1637-től Dobra várában, (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs.,f, 13.) 1636 és 1638 között kötött építési szerződései közül fennmaradt a németújvári várra 1636. május 10-én kötött német és magyar nyelven. (Uo. f, 15-17.), az ugyanarra 1637. április 1-jén kötött magyarul. (Batthyány-lt. P. 1334. 17. cs., f, 228., Koppány 1984, 546-548., 552.) Az előbbi szerint a belső várat építi át hat pontban megjelölt részeken 1900 forintért és teljes ellátásért pallérjával és legényeível együtt. Az utóbbi értelmében új épületeket épít, régieket „Renoval es fotoszgat" 2450 forint, valamint meghatározott bor és búza ellenében. A rohonci kastély átépítésére először 1636. május 10-én kötöttek vele szerződést, ennek azonban csak említése maradt fenn (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 13.), az ugyancsak 1637. április 1-jén és szintén magyar nyelvű szerződése szerint azért 6000 forintot, valamint bort és búzát kapott. (Uo. P. 1334,, 17, cs., f 228.) Dobra vára építésére 1637. február 3án kötött szerződése is ismert, amely szerint a korábbi vár árkát építi be saját terve alapján új palotaszárnnyal, eléje pedig új kapubástyát emel, Az építés idejére pallérjával és legényeivel együtt szállást és ellátást kap, fizetségül pedig 1800 rénes forintot, (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs.,f. 15-16.; Koppány 1990. 146-147.) Ö az a Johannes Paumayszter bécsi fundáló, aki 1637 februárjában külön pallérral és három kőművessel érkezett a helyszínre. Esetleg ő lehetett a mestere Poppel Éva Gyimótfalván épülő házának is, amelyhez 1639, július 4-én hatezer téglát kért fiától, (Kincses 1993. 212. - ahol a levél szövegét Dobra várának építésére vonatkoztatja.) Az utóbbi szerződés megkötése előtt két nappal még Németújváron volt, ahol a megkezdett munka ügyében megadta a szükséges eligazítást pallérjának. (Batthyány-lt. Miss. 13.906.) A németújvári és a rohonci építkezés 1634-től vezetett elszámolása szerint 1636 márciusa és 1639 áprilisa között neki és pallérjának, Jacopo Cavelle (Canevale)-nek több alkalommal fizettek nagyobb összeget. (Batthyány-lt. P. 1322., 122, cs., No. 39., f. 2., 8. A Batthyány I. Ádám számára végzett munkájáról: Koppány 1988. 457., 459., 462,, 464,, 466,, 473., 483.) A pallér 1639. november közepén vonult el kőműveseível együtt Németújvárról (Batthyány-lt. Miss. 14.009.), az ottani építkezésre azonban már azt megelőzően, május 26-án új vállalkozóval, a szintén bécsi Simone Retaccóval (ld, ott) szerződtek. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 15.) Orsoliní emberei távozásának oka mesterük Bécsben történt váratlan halála volt, amely 1639, április végén vagy május elején történt. (Személyére: Thieme - Becker XXVI, 19,, 59-60., amely szerint 1641 előtt hunyt el.) A bécsi építőmesterek között az 1630-as években szerepel egy másik, hasonló nevű mester is, aki Simone Retacco leányunokájának, az 1625-ben született Lucia Julianna Canevalenak volt a férje. (Hajdecky 1904. 261.) A Batthyány Ádám számára dolgozó Giovanni Battista Orsolini nem lehet azonos vele, halálának évében, 1639-ben ugyanis Lucia Canevale még csak tizennégy esztendős volt. ORTELMAYER, Albertus. Képíró, valószínűleg bécsi Évszám nélküli, a 17. század első évtizedeiből származó és Poppel Évához Lakompakról írott levelében az olvasható, hogy akkor ott a nádornak dolgozott, de ha küldenek érte, szívesen megy Németújvárra, (Batthyány-lt, Miss. 34.841.) A levél írásának helye alapján az említett nádor Esterházy Miklós lehetett, a levél tehát nádori kinevezése, 1626 után kelt. ORTELMAYER, képíró Az előbbi testvére, aki a fenti levél szerint annak írása idején Németújváron dolgozott. OTT, Johannes. Bécsi ónműves mester Az 1649-1650 közötti időből hat darab, Batthyány I. Ádámhoz írott levele maradt, amelyekben a Szily István titkár által megrendelt, elkészített és leszállított tárgyakért járó 600 forintból még hátralevő 344 forint kifizetését sürgette. (Batthyány-lt. Miss, 34,729-734,) Ötvös, rohonci 1641 -ben említik a rohonci kastély aranyozott toronygombjának tisztításával kapcsolatban, (MKI, Iványi) Ötvös, rohonci 1692-ben az udvari mesterek között szerepel. (Batthyány-lt. P. 1322., 37. cs,, 366/a. kötet, f. 66.) Ötvös, szalónaki német 1622-ben írta Poppel Éva, hogy a pestisjárvány jelei az ő udvari ötvösén is kijöttek. (A körmendi Batthyány levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. I. 1527-1625. Iványi Béla anyaggyűjtése. Szerk. Monok István. Szeged, 1990. 250.) Ötvös, török 1641-ben Rohoncra küldését kérték, ugyancsak a kastély toronygombjának tisztításához. (MKI, Iványi) PAAR, Andreas, Gleisdoríi kőműves Thomas Weiss építőmester (Id. ott) emberei között 1620-ban Andre kőműves néven és 1622-ben teljes nevén említve, fennmaradt két levele alapján a németújvári várban dolgozott (Batthyány-lt, Miss. 34.863., 34.864.) Parthy, bécsi ácsmester 1600-1601 -ben a rohonci kastélynál dolgozott, ahol Parthly néven is említik, Valódi neve Bertalan, Bartholomäus lehetett (MKI, Joanelli), amint a következő mesternek is,