Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

Iványi 1983. Iványi Béla: A magyar könyvkultúra múltjából. Szerk. Hemer János, Monok István. Szeged, 1983, (Adattár XVI-X

VIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 11.) Kemény 1933. Kemény Lajos: A pozsonyi vár és váralja. Bratislava - Pozsony, 1933. Kincses 1993. „lm kűttem én orvosságot". Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-1640. Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta Kincses Katalin. Budapest, 1993. (Régi magyar történelmi források, 3.) Kohlbach 1961. Kohlbach, Rochus: Steierische Baumeister. Tausendundein Werkmann. Graz, 1961, Koppány 1979, Koppány Tibor: A csákánydoroszlóí volt Batthyány-kastély. = Műemlékvédelem, 22. 1979. 56-63. Koppány 1982. Koppány Tibor: A körmendi várkastély átépítése a 17. század közepén. Ars Hungarica, 10. 1982. 227-234. Koppány 1984. Koppány Tibor: Batthyány I. Ádám építkezései, 1629-1659. = Történelmi Szemle, 27. 1984. 539-555. Koppány 1988. Koppány Tibor: Építési gyakorlat a 17, századi Magyarországon, a tervezéstől a megvalósításig. = Építés- Építészettudomány, 19, 1987/1988. 449-488. Koppány 1990. Koppány Tibor: 17. századi építési megállapodások a Batthyány-levéltárból. = Lymbus. Művelődéstörténeti Tár, 2, Szeged, 1990. 142-159. Kühnel 1964, Kühnel, Harry: Die Hofburg zu Wien. Graz Köln, 1964, Kühnel 1968, Kühnel, Harry: Beiträge zur Geschichte der Künstlerfamilie Spazio in Österreich. = Arte LomParda, 13. 1968. 2.: 85-102. Kühnel 1971. Kühnel, Harry: Die Hofburg. Wien - Hamburg, 1971, (Wiener Geschichtsbücher, 5.) Lauter 1989. Pälffy Pál nádor levelei (1644-1653). Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte S. Lauter Éva. Budapest, 1989, Menclová 1936, Menclová, Dobroslava: Hrad Bratislava. Bratislava, 1936, ŐKT Österreichische Kunsttopographie Pálffy 1999. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története. 1526-1598. Győr, 1999. Pataki 1931. Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. = A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1. Budapest, 1931. Patay 1977. Patay Pál: Regi harangok. Budapest, 1977. Patay 1989. Prickler 1998. Rózsa 1970. Schmeller-Kitt 1974. Schmeller-Kitt 1982. Schmeller-Kitt 1993. Schumacher 1991. Sulcová 1991. Takáts 1915. Thieme - Becker Voit 1970. Wagner-Rieger 1965. Zimányí 1968. Patay Pál: Corpus campanorum antiquorum Hungáriáé. Magyarország régi harangjai és harangöntői 1711 előtt. Budapest, 1989. Prickler, Harald: Die Lockenhauser Maurer- und Steinmetzenzunft. Ein Beitrag zur Kunst- und Handwerksgeschichte des Barock im burgenländich-westungarischen Raum. In: Zur Landeskunde des Burgenlandes. Fetschrift Hanns Schmid. Hrsg. von Gerald Schlag, Liselotte Weghofer. Eisenstadt, 1998, 177-197. Rózsa György: Nadasdy Ferenc és a művészet. = Művészettörténeti Értesítő, 19, 1970, 185-202. Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Oberwarth. Bearbeitet von Adelheid Schmeller-Kitt nach Vorarbeiten von Julius Fleischer. Wien, 1974. (Österreichische Kunsttopographie, XL.) Schmeller-Kitt, Adelhaide: Archivalische Vorarbeiten zur Österreichischen Kunsttopographie. Gerichtbezirk Mattersburg, Burgenland. 1. Teil. Wien, 1982. Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Mattersburg. Bearbeitet von Adelheid Schmeller-Kitt et al. Wien, 1993. (Österreichische Kunsttopographie, XLXIX.) Schumacher, Kuno: Dokumenty umeieckej a stavebnej cinnosti 17. a 18. storocia V Bratislave z archívov rodu Pálffyovcov v SSÚA. = Ars, 1991, 3, 193-202. Sulcová, Jana: Stavba pálffyovskej záhradnej reziedncie v Bratislave. = Ars, 1991, 2. 139-149. Takáts Sándor: Rajzok a török világból. MII. Budapest, 1915, Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme und Felix Becker. I/XXXVII. Leipzig, 1907/1950. Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970. Wagner-Rieger, Renate: Die Baukunst des 16. und 17. Jahrhunderts in Österreich - ein Forschungsbericht. = Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 20, Wien, 1965. 175-224. Zimänyi Vera: A Rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI—XVII. században. Budapest, 1968. ADATTÁR Anderl, kőműves 1618-ban a gleisdorfi Thomas Weiss építőmester kőműveseként a szalónaki vár ciszternájának építésén dolgozott. (Batthyány-It. Miss. 22.280.) András, lakatgyártó Az 1645-1646. évi gazdasági elszámolásban szerepel a neve. (Iványi 1983. 254.) Angermauer, szalónaki kőműves 1684-ben említik, akkor szabadult Matthias Bum mesternél, {Prickler 1998. 186.) ARTNER, Jakob. Kőművesmester 1600-1601-ben Jakob Maurer, Jodly Maurer, Jakob Artner néven szerepel a rohoncí fizetési lajstromban. (MKI, Joanelli)