Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: A zánkai református templom helyreállítása - Schőnerné Pusztai Ilona: A zánkai református templom helyreállítása

6. kép, A zánkai templom 13, századi tornyához és karzatához anallógiaként használt alsódörgicsei templomtorony 7. kép, A templombelső helyreállítás után az új karzat felé A kijavított belső berendezés - a falusi református templomhoz illően - egyszerű maradt. Helyreállítva, illetve szükség szerint átalakítva tartottuk meg a felújítás előtti padokat, harmóniumot és úrasztalát, A szentély tengelyében felállított, egy lépcső magasan kiemelt szószék mellvédjéül, ugyancsak az elbontott 19, századi keleti karzat mellvédtábláit használtuk fel, A templom új tégla padlóburkolatot kapott, Annak érdekében, hogy az úrasztalát a diadalív alá helyezhessük, és hogy szükség szerint körbejárható legyen, a szentély megemelt téglapadló szintjét - a gyülekezet lelkipásztorának kívánsága szerint - megnyújtottuk nyugati irányba, a középre helyezett padsor homlokvonaláig. A berendezés legértékesebb darabja, a kiegészített 18. századi papi szék, a szentély északi oldalára került. A több alkalommal újra felhasznált, muzeális értékű két római oszlopot a diadalív két oldalán állítottuk fel, A helyreállítás folyamán előkerült, eredeti helyükre vissza nem építhető faragott kő töredékekből, kiállítást rendeztünk be a karzat nyugati falán. A templom új tömegének kialakításánál „szerencsés körülmény" volt, hogy a századvégi tetőszerkezet és eternit műpalafedés teljesen tönkrement, elemeiben sem volt megtartható. így új fedélszéket építhettünk, melynek hajlásszöge, helye, formai megoldása a történeti előzmények függvényében, műszaki kötöttségek nélkül volt megtervezhető. (12. kép) A középkori szentélytetőt, amelyen a 19, századi torony ül, az oromfalba beépített cserépsorral, míg a középkori, ismeretlen párkány helyét kissé visszaugratva, erősen kiugró ereszgallérral jelöltük, A középkori hajó fölé nagy ereszkiülésű, 45°-os hajlásszögű tető került. A nyugati, egykor a teljes homlokzat szélességében épített és visszabontott középkori torony tömegét kissé kiemeltük, és a hajótól való megkülönböztetés érdekében meredekebb hajlásszögű tetőzetet kapott. (13, kép) Megtartottuk a keleti, 19, századi tornyot, az egykori nagyszabású átépítés legjelentősebb részét. Architektúráját kijavítottuk és visszaállítottuk eredeti fazsindely fedését, sötétbarnára színezve, A toronycsúcsra villámhárító került, ennek levezetését a kevésbé látható északi oldalra helyeztük. A templom tetőfelületei a homlokzatok védelme érdekében, mindkét oldalon, függő ereszcsatornát kaptak, A homlokzatok színezését úgy választottuk meg, hogy az egységes fehér szín a középkori tömeget hangsúlyozza. A 19. század végi torony szürke színével kissé