Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

alakították ki.

65 A két mellette lévő ülőfülkében, illetve a déliben a család tagjai helyezkedtek el. A torony karzat kis alapterületén nem nyílt mód a liturgikus cselekmények végzésére. Talán a kegyúr értékeit őrizhették itt. Az emeleti szintről nyílt a feljárat a torony felső emeltére, vagy emeleteire, A zánkai torony első emeletén, de a következő szinten is - amint ezt a faragványtöredékek is bizonyítják - nívós ikerablakokat alakítottak ki. Művészettörténeti szempontból jól értékelhetőek a fűrészfogas, tört pálcatag, illetve gyémántmetszéses díszítésű darabok, a csavart és palmettás oszlopdob, a kíhajló bimbós oszlopfő, III, Béla uralkodásának idején, a 12, század végén Esztergomban jelentős építkezések folytak, A király 1186-ban VII. Lajos francia király leányát Capet Margitot vette feleségül, aki Párizsból nagy kísérettel érkezett Magyarországra. Ezt követően építtette újjá a király az esztergomi székesegyházat és a királyi palotát. A munkálatokat utóda Imre fejezte be. Az építkezésekre jellemző, hogy egyidejűleg jelennek meg a burgundiai kora gótikára és a normann-szicíliai művészetre jellemző elemek. Az esztergomi építőstílus széles körben elterjedt, nyomon követhető hatása Jakon, Sopronhorpácson és Gyulafehérváron is.

66 A jelentős egyházi építkezések a 13, század első felében hatással voltak a környező falusi templomok építkezéseire, A zánkai templom ikerablak oszlopainak párhuzamait az egregyi r, k, templom tornyán találjuk meg, A két templom közös vonása még, hogy mindkettő az Atyusz nemzetség birtokán feküdt. Entz Géza már rámutatott arra, hogy a nemzetség almádi monostorát sajnos nem ismerjük, pedig feltételezhető, „hogy az ikerablakok, tornyok építésére ez esetben a nemzetségi monostor adott ösztönzést."

67 A zánkai tornyot formai, alaprajzi, szerkezeti analóg példák és a faragott részletek alapján a 13. század második negyedében építhették. A zánkai templom a Balaton-felvidék gazdag egyházi építészetében különleges helyet foglal el, Mind a korai templom, mind bővítése magas színvonalú, a falusi templomok építésében gyakorlott mesterek munkája, Egyedi építészeti kialakításának ismeretével tovább gyarapítja a falusi egyházi építkezésekről eddig szerzett ismereteinket, Mezősiné Kozák Éva JEGYZETEK 1 Magyarország régészeti topográfiája. Főszerk. Gerevich László. 1. Veszprém megye régészeti topográfiája, A keszthelyi és tapolcai járás. Szerk. Sági Károly. Budapest, 1966. 190-192. 2 Magyarország régészeti topográfiája 1966. (1. jegyzetben i. m.) 191. 3 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1872/89. 4 Rómer Flóris; Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. = Archaeologiai Közlemények, 10. 1876. 59-60. 5 Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 121., 185. és 71. ábra 6 Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archaeologiája. Lelőhelyek és leletek. Budapest, 1920, 150. és 173., 188. ábra; Magyarország régészeti topográfiája 1966. (1. jegyzetben i. m.) 97-98. 7 Radnóti Aladár- Gerő László: A Balaton környékének régészeti és történeti emlékei. Budapest, 1952. 86. 8 Kiss Ákos: Balaton környéki római épülettagozatok. = Archaeologiai Értesítő, 87. 1960. 213., 217, és 11,14, rajz,; Kiss, Ákos: Pannonische Architekturelemente und Ornamentik in Ungarn. Budapest, 1987. 24. No. 58., 125., 135. ésTaf. 5. 8a-b., Taf. 41. 7. - A zánkai oszlopfők anyaga vörös homokkő, m: 21 cm. 9 B. Thomas, Edit: Römische Villen in Pannonién. Budapest, 1984. 16-17. és 4. kép, VII-IX., XL, LXXXVII., CVIII. t. 10 Oszlop h.: 55 cm, átmérő: 16 cm. Oszlopfő: 25 x 20 cm. 11 Magyarország régészeti topográfiája. Főszerk, Gerevich László. 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Szerk. Éri István. Budapest, 1969. 28-29.; Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993. 131. és 10a. ábra. A ságpusztai rom területét Palágy Sylvia tárta fel 1968-ban, tisztázva a templomhajóban található kéthelyiséges római épület falait. A rom konzerválás tervét Koppány Tibor készítette. Palágyi Sylvia: Balatonakalí - Ságpuszta. = Régészeti Füzetek. Ser. I. No. 22. Budapest, 1969. 55. No. 83, 12 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV, század közepéig, I. Budapest, 1900. 133-137. 13 Entz Géza - Gerő László: A Balaton környék műemlékei. Budapest, 1958. 20., 106.; Magyarország régészeti topográfiája 1966. (1. jegyzetben i. m.) 118-119.; Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Veszprém, 1972, 216. 14 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 717, 15 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér, VI/2. Budae, 1830. 412-413. Az oklevél teljes szövegét rekonstruálta: Jakubovich Emil: XII. századi oklevéltöredék. I. Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből. = Levéltári Közlemények, 2. 1924. 155-162. 16 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 125., 151. A Gyulafi családról: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. III. Pest, 1858. 480-485. 17 Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301-1387). Budapest, 1953. 65. 18 Kumorovitz 1953. (17. jegyzetben i, m.) 91. 19 Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Közrebocsátja a Római Magyar Történeti Intézet. II. 1276-1415. Budapest, 1899. 74. 20 Zala vármegye története. Oklevéltár. II. 1364-1498. Közreadja: Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Budapest, 1890. 500-501. No 244. 21 Csánki 1897. (16. jegyzetben i. m.) 151,, 178. 22 Holub József: Zala megye története. III. Kézirat. 1933. 960-961. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár; Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1. Veszprém, 1963, 111-112,