Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

mint a kora román kori Karoling építészetben vagy az iszlám és keresztény művészet érintkezési pontján, az Ibér félszigeten.

55 A szentélyforma nálunk a dunántúli területen tűnik fel, A forma átvétele feltételezhetően nyugati közvetítéssel történt, de az itt található római emlékek hatása sem hanyagolható el, A 11-12. században ez a szentélyforma gyakoribb, de a félköríves és egyenes szentélyzáródású templomok gyakoriságához képest száma jóval kisebb. A zánkai templom korának meghatározásánál az építészeti jegyek mellett segítséget nyújthat a templom titulusának vizsgálata is. István királyt 1083-ban I. László király uralkodásának idején kanonizálták. Kálmán király Szent István kultuszának erősítése jegyében íratta meg Hartvik győri püspökkel a szent király legendáját. Ebben a püspök megörökítette a szentté avatás szertartását is. Kálmán a nagyműveltségű, kiváló diplomáciai érzékkel megáldott magyar uralkodó volt. Velencével és Bizánccal is jó viszonyt tartott fenn. A keletrómai császársággal dinasztikus házasságok révén erősítette jó kapcsolatát. Szent László leányát Piroskát, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár fiához lóannészhoz adta nőül. Jó kapcsolata volt II. Orbán pápával s egy dél-itáliai gróf leányát vette feleségül 1097-ben, Hogy miért karolta fel Kálmán Szent István kultuszát, erről Dümmert Dezső a következőket írta: „Kálmánnak voltaképpen azért is szüksége van a korona eszmére, és Szent István emlékének fokozott kultuszára, mert ő az első, aki érzi, hogy a királyi hatalom ugyan gyarapodott, de ingatag talajra került, mert elhalványult fontos, misztikus alátámasztása, a méltóság ereje."

56 A zánkai templom építésének ante quemjét így semmiképpen nem tehetjük 1083 elé, tehát Kálmán király uralkodásának ideje, a 11. század vége, a 12. század eleje tűnik elfogadható keltezésnek. Jellegzetes egyedi építészeti kiképzést kapott a bővítés során a templom nyugati homlokzata. A templom végfalánál emelt 13. századi torony analógiáit kevés számban ismerjük a magyar anyagban, és ezek is mind a Balaton-felvidéken találhatók, Közeli párhuzam az alsódörgicsei templom tornya. (37. kép: 2.) Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom első említése 1268-ból való, A tornya három emeletes, kegyúri karzatos, legfelső emeletén ikerablakok helyezkedtek el.

57 A torony, miután jó állapotban maradt fenn, kitűnő lehetőséget adott arra, hogy a zánkai toronyról is teljesebb képet kapjunk, Meg kell jegyeznünk, hogy a két helyen nem teljesen egyforma toronykialakításról van szó, A nagyvázsonyi Szent István templom nyugati záradékaként, a homlokzat teljes szélességében emelkedett a torony, (37. kép: 4.) A két befalazott román kori ablakkávával az első emelet magasságáig maradt meg. A kutatatás a templom építési idejét a 13. század végére helyezte.

58 A vörösberényi Szent Márton tiszteletére szentelt templom 11-12, századi épületéhez, a nyugati oldalon a tárgyalt típusú torony épült, Itt azonban egy pillér került elő a belsejében, amely jelzi, hogy az urasági karzat két ívvel nyílt a hajó irányába,

59 Az 1862-ben lebontott nemespécselyi templomot ma már csak rajzról ismerjük, Az alaprajz és a homlokzati felmérés azt jelzi, hogy nyugati oldalán egy hasonló torony állhatott. Két támfal is látható ott, mint Alsódörgicsén. Egy magasabban, külön elhelyezkedő ablak urasági karzatra utal.

60 Valamivel későbbi a berhidai Szent Péter tiszteletére szentelt templom, téglalap alapú, nagy magasságú tornya. A kutatás építési idejét a 13. század végére, 14. század elejére tette.

61 A Balatontól távolabb, az északrafekvő Gyepükaján mellett lévő Nagykeszin álló, egyenes szentélyzáródású, a 13. század második felében épült templom, kegyúri karzatos tornya az épület északnyugati szögleténél helyezkedik el. A védelmi jellegű torony alsó szintjén nem voltak ablakok, míg a felsőbb szinteken lőrésablakokat képeztek ki. A hajó és a torony között a földszinten nem volt átjárás, csak a karzaton át lehetett a toronyba feljutni,

62 A toronytípus analógiáit német területen találjuk, A széles nyugati torony a 13. században sok helyen elterjedt, és még a gótika idején is szokásos építési forma volt. A tornyok előképe a havelbergí, hildesheími és mindeni tornyok. Hatásuk megtalálható a brandenburgi terület templomainál.

63 A kutatás a tornyoknak védelmi jelleget tulajdonít. Háborús időkben a templom a menekülők és értékeik védelmére szolgált. Nagyobb templomok esetében, azok Westwerkjében arkangyal kápolnát rendeztek be, mint amilyen a havelbergi dóm Szent Mihály kápolnája. A középkorban a templomok általában kiemelkedő dombra épültek. Ha ez azzal párosult, hogy erőteljes, többszintes tornyot emeltek, jó lehetőség nyílt arra, hogy a környéket szemmel tudják tartani. A 14, század elejéről a Veszprémi regeszták őriztek meg olyan adatokat, melyek a templomokba történő erőszakos behatolásokról tesznek említést. Tamás tihanyi apát és konventje jelentette Károly királynak 1318, február 14-én: Tamás mester erőszakosan megszállt a káptalan Kezű és Zaar Béren nevű falvaiban, és az utóbbi templomába betörve, elvitte onnan a káptalan jobbágyainak minden értékét, A szárberényi erdőben lévő Szent Kereszt remeték templomát éjjel feltörette, és a környékbeliek ott összegyűjtött értékeit elvitette.

64 Ez csak egy példa arra, hogy a lakosság a templomban őrizte értékeit, s nem csak az idegen ellenség de a belső erőszakoskodóktól is védeni kellett a falu javait. A zánkai templom tornyát a második emeleti szintig ismerjük. A torony legalsó szintjén, alul helyezkedett el a három ülőfülke, melyek közül a középső kimagasodott a másik kettő között. Az ülőfülkékből, az árkádos karzat alatti térből jó rálátás nyílt a szentélyre, ahol az istentisztelet folyt. A középső ülőfülkét a kegyúr számára