Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

vezetett a román kori szentély fölé épített toronyba és az új keleti karzatra. A templomhajóban a középkori ablakokat kiszélesítették és alattuk a déli hajófalon három új ablakot nyitottak, Lebontották a nyugati karzatot és a befalazott nyugati ablak elé új szószéket emeltek, feljáratát a hajó északnyugati szögletéből indították. A szószékbe minden másodlagosan felhasználható építőanyagot beépítettek: tégla, faragott kváderek stb. A szószék előtt kapott helyet az úrasztala. A templomhajó téglapadozatot kapott. A templom harangját a neves soproni harangöntő Seltenhofer Frigyes és fiai cég készítette 1926-ban, Felirata: „Tebenned bíztunk Istenünk" és alatta az adakozók névsora.

40 A TEMPLOM ÉRTÉKELÉSE A Balaton-felvidék román kori egyházi műemlékekben gazdag terület. Ebben szerepet játszott az, hogy a tó körül jelentős volt a 11-12. században az egyházi és nemzetségi birtokok száma. A tihanyi apátság és az Atyusz nemzetség birtokain jelentős építő tevékenység folyt, A fontos egyházi központok - veszprémi káptalan, tihanyi, pannonhalmi, almádi apátságok - is hatással voltak a környék egyházi építkezéseire. A Szent István tiszteletére szentelt zánkai templom a vidék egyik legrégebbi és talán legjobb állapotban fennmaradt egyháza,

41 A települést már 1161 -ben említik a források, de a templomról csak későbbi adatokkal rendelkezünk. így csak az építészeti jegyek, analógiák segítségével tudjuk az építés idejét meghatározni. A szentély alaprajzi megoldása, a falazás, az ülőfülkék stb., a korai, de Magyarországon kisebb számban fennmaradt emlékek sorába helyezi templomunkat. A szentélytípus legkorábbi emléke a Zalavárrécéskúti háromhajós, belül három félköríves apszisú, kívül egyenes szentélyzáródású bazilika. A szentély alaprajzi elrendezésének analógiái Észak-I táliában és az Adria partvidékén is több helyütt megtalálható 42 (36. kép: 1.) Templomunk több részletében a dörgicsei templomokkal tartott hasonlóságot. Dörgicse falut már 1082-ben és 1093-ban is említik a források, de területén már a 13. században öt falu volt: Felső- (Szent Péternek szentelt templom), Alsó- (Boldogasszonynak szentelt templom), Kis- (Szent Miklósnak szentelt templom), Ság-, és Akalidörgicse.

43 A három templom közül a legrégebbi a felsődörgicsei, melyet feltehetően a Bogát-Radvány nemzetség egyik ága építtetett, Első említését 1231-ből ismerjük. A kéthajós és kétszentélyes templom végső kialakítása a 13. század első felére tehető. Legkorábbi magja az északi kis templom, melynek falazása helyenként római jellegű. Az egyenesen szentélyzáródású templom falsíkját és sarkait mésztufából falazták, A szentély öntött padlószintjét megemelték s ezzel egy Időben a szentély egyenes, belső falsíkjait patkó alakúra faragták, A korai templom építése a 11-12. század fordulójára datálható.

44 (36. kép: 3.) A továbbiakban néhány távolabbi területről szeretnénk néhány analógiát bemutatni. A Sopron megyei Mindenszentek tiszteletére szentelt hidegségi r. k. templom alaprajza hasonló a zánkaihoz. A belül kerek, kívül négyszögletes hajó, a hozzá csatlakozó, belül patkóíves, kívül téglalap alaprajzú apszissal egy időben épült. Öntött falazatú, kívül-belül kváderburkolattal. A rotunda építését a 12. század második felére teszi a kutatás,

45 (36. kép: 5.) A Pest megyei Biatorbágyon a régi temetőben a régészeti kutatás egy rotundát tárt fel, amely Bia falu Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma volt. Hajója belül kerek, kívül négyszögletes volt, és a szentély félköríves záródást kapott. A templom szépen faragott kváderekből épült.

46 A Kis-Kárpátok alatt fekvő Dejtén (Dechtice; Szlovákia) hasonló alaprajzú rotundát ismerünk, mint az előző példa. Építését a Batthyány-féle Canonica vísitatió 1172-re helyezte.

47 (36. kép: 4.) E körhöz kapcsolhatjuk az Ipolykiskeszín (Maié Kosíhy; Szlovákia) álló kváderfalas rotundát. A hajó kerek, belsejében fülkék, a szentély kívül négyszögletes, a belsőben az egyenes falba fülke mélyül az oltár számára, Korát a 12, század végére helyezte a kutatás,

48 A kerek templomok után egy hosszhajós falusi templomot emelünk ki. Esztergom külső területén, a Szentkirály településen feltárták a Szent András tiszteletére szentelt, kívül egyenes, belül félköríves szentélyű templomot. A templom körüli temetőből 11-13. századi sírok kerültek elő, I. András, II. István, II. Béla érmeivel, „S" végű hajkarikákkal. Építési idejét kutatója a 11, század elejére helyezte 49 A szentélymegoldás alkalmazásával székesegyházak és nemzetségi templomok között is találkozunk. Esztergomban a Szent István alapította Szent Adalbert székesegyházat 1188-ban tűz pusztította el, A felépülő templom mellékhajója kívül egyenes, belül félköríves zárást kapott,

50 Ezt a megoldást találjuk Erdélyben az ákosi (Ací§, Románia) és a Beszterce környéki harinai (Herina; Románia) nemzetségi templomoknál, A kutatás ezt bizánci eredetű megoldásnak tartja. Korban a 12, század közepére tehető ákosi a régebbi, a harinai ugyanazon század végére tehető.

51 A bátmonostorí bencés apátsági templom mellékszentélyei is e csoportba sorolhatók.

52 A főszentély félköríves, a két mellékszentély kívül egyenes, belül félköríves kiképzést kapott. A megoldást a kutatás a szíriai bazilikákkal hozta kapcsolatba.

53 A tárgyalt szentélyforma a korai kereszténység kialakulásának helyszínéről, keletről származik. A korai keresztény művészet fontos területein, így Szíriában és az egyiptomi kopt művészet emlékei között is megtaláljuk ezt a szentélyformát.

54 De éppúgy feltűnik a Bizánc befolyása alatt álló területeken,