Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

0 1 2 3 4 5m 23. kép. A nyugati torony megmaradt belső oldala feltárás után 24. kép. A középkori torony emeleti, nyugati ikerablaka feltárás közben Érdekes, hogy a barokk ablak felett a kőfalazat ívesen emelkedett s feljebb egy ívezethez alakították a falazatot. A középső fülke eredeti magasságára csak következtetni lehet. (22-23. kép) A középső fülke a kegyúr számára készült. A torony alatti térben úgy helyezték el az ülőfülkéket, hogy onnan a karzattartó pillérek között jó kitekintés legyen a szentély felé. így feltételezhető, hogy a karzat két pilléren nyugvó, a hajó felé három ívvel nyíló építmény volt, A karzattartó pilléreket a visszabontott hajófalra építették rá, A toronybelső délnyugati szegletétől 50 cm-re, a déli homlokzaton még egy falifülke került elő, mely a többihez hasonlóan 100 cm széles volt, A 19, századi ablak kialakításkor erősen roncsolták, csak felső íve maradt meg töredékesen, A fülkék formai kialakítása, mérete nagyon hasonló a korai templomhajóban kialakítottakkal. A korai fülkék eredeti kváder kialakítását a kutatás során megfigyelhettük, de miután eredetileg vakolt volt ezt a templom használói nem láthatták. A karzatra az északi oldalról nyílt a feljárat. Az északi hajófal nyugatra eső ülőfülkéje és a lebontott hajófal közötti területen lesimított habarcsos felület utalt a lépcső helyére, de erre utalt az is, hogy a 13. századi torony, belső, északi falán nem volt ülőfülke, A karzat alatti térből a középkorban nem nyílt ablak. A mérési ponttól 360 cm-re kialakított karzatszintet két román kori ablak világította meg, A nyugat felé nyíló ablakot feltártuk. (23-24. kép) Az ikerablak teljes szélessége 100 cm, belső káváján és a külső csatlakozó felületeken jól megmaradt a középkori vakolat. Az ablakosztó faragványos részei vörös homokkőből készültek. Az oszlopocska nyolcszögletű lábazatáról induló csavart, kötélmotívummal díszített oszlop, szépen megmunkált fejezettel, A négy enyhén kihajló bimbó közét más-más elem díszíti, Az ablak belülről fülkeszerű, vakolt befalazást kapott, tehát funkciója megváltozott, A torony déli falán, az emeleti szinten egy azonos méretű, befalazott és belül fülkeszerűen alakított kiképzés került elő, Ez nagy segítséget jelentett a torony további ablaknyílásainak megismeréséhez, illetve a rekonstrukcióhoz, A kutatás során előkerült másodlagosan felhasznált, faragott építészeti részletek helyét is sikerült így megtalálni. Rómer Flóris, aki 1876-ban járt a templomban, az északkelti sarokban álló szószékről leírta, hogy „rendkívül diszes talapzatu és fejezetű oszlopkákon áll", s úgy vélte „hogy ezen részletek valamely közellevő gazdag régi templomból, talán a dörgicséből hozattak ide,"

36 A hajó északkeleti szögletében (11. szelvény) végzett kutatás során a beton burkolat alatt összefüggő, habarcsos felületet tártunk fel, A járószinthez közel (12 cm), az északi fallal párhuzamosan és egyvonalban, egymástól 50 cm távolságra két téglalap formájú kő került elő. A hajó keleti és északi falán, - a felső meszelés le-