Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

7, kép. A befalazott román kori diadalív a feltárás után 8, kép. A 19. századi karzat a feltárt diadalívvel fedte, alatta a 19, századi téglaburkolat, lejjebb a 18, századi terrazzo járószint mutatkozott, A falkutatás eredményei bizonyították, hogy a nyugati homlokzat kivételével, a korai templom megmaradt a párkány magasságáig, A lepusztult párkányzat helyét egyszerű kő-tégla vegyes falazású fallal pótolták ki, A templom külsejét höbörcsös vakolat fedte, alatta a középkori és 18. századi vakolat is nagy felületeken került elő, A kutatás kezdetén a templom szentélye - a 19, századi átépítés után - az előcsarnok szerepét töltötte be, ugyanitt keleti falát félköríves bejárat törte át, A szakirodalom a szentélyt úgy írta le, hogy az kívül-belül íves záródású, és csak a torony építésekor alakították át kívül négyszögletes alakúra, A falkutatás eredményei azonban megváltoztatták ezt a feltevést, A szentélyt, amely kívül egyenes, belül patkóíves kiképzésű (külső méret: 5,3 x 3,3 m) fehér mészkő kváderekből emelték. A középkori építési szokások szerint, a szentély keleti és déli homlokzatát egy-egy román kori ablak törte át, Ezek a 19. századi átépítés miatt csak töredékesen maradtak meg, A keleti bejárat felett megmaradt a kívülről befelé tölcséres román kori ablak felső, íves záradéka, felületén a befelé forduló fehér meszeléssel, A téglafalazást a belső térben visszabontva a résablak szélessége is megállapíthatóvá vált (14 cm), (5. kép) A szentély déli, középkori ablakát, a 19. századi ablak kialakításakor erősen átalakították, A belső térben azonban előkerült tölcséres román kori ablak záradéka, így bizonyossá vált, hogy a szentély terének megvilágítását délről is biztosította ablak, Az 1879-ben végzett munkák során épült a torony, amelyet a szentély fölé emeltek. A keleti bejárat és a toronyba vezető lépcső kialakításával a keleti ablak végleg elvesztette szerepét, a déli oldalon viszont a lépcsőfeljárat megvilágítására az eredeti középkori nyílást szinte megsemmisítve új ablakot alakítottak ki, fehér vakolat kereteléssel, (6. kép) A szentélyt félkupola boltozat fedte. Ennek a középkori boltozatnak közepét vágták át, és a 19. századi karzatról indították a feljárást a torony belsejébe és a padlástérbe. A boltozaton a fehér színű, felső meszelési ré9. kép. A középkori déli bejárat a kutatás előtt