Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

4. kép. A templom kutatási, periodizációs alaprajza elnéptelenítette a falut, de 1594 és 1598-ban ismét lakott, majd 1605-ig teljesen puszta. A Gyulafi család birtokaként 1609-ben írták össze ismét a falut, 1 % adófizetőt tüntetve fel. Az utolsó összeírás 1638-ból származik s abban ekkor már csak 1/4 adózó telek szerepel.

25 A csobánci uradalomhoz tartozó Zánka 1650-ig a Gyulafi családé volt, majd Széchényi György szerezte meg. 1668-ban adásvétel útján Esterházy Pál hercegé lett, A csobánci uradalom egy hatoda volt az Esterházycsaládé, de övék volt örökjogon a szőlőhegy vámja is. A kisebb nemesi birtokosok közül a Domonkos család rendelkezett nagyobb részbirtokkal. Az 1801. évi urbárium szerint kisebb-nagyobb részbirtokkal rendelkező család a Discai, Boda, Nagy és Sebestyén.

25 A török időben elnéptelenedett falu lakosságának pótlására 1728-ban német telepeseket hoztak. 1773-ban a falu német nyelvű, nagyobb része református és evangélikus vallású volt. A protestánsok 1784-ben II. József királyhoz fordultak, arra hivatkozva, hogy a szomszédos Szepezddel együtt számuk meghaladja a százat ezért oratórium, pap- és tanítólak építésére kértek engedélyt. A katolikus vallású lakosok 1745-ben Monoszló, később Balatoncsicsó filiája voltak, és még 1785-ben sem volt templomuk.

27 A 16. század közepe óta üresen álló 13, századi, Szent Istvánnak szentelt templomot 1786 - az engedélyezett javítások és átépítés - után a reformátusok és a katolikusok sokáig együtt használták. Rómer Flóris - aki az 1879. évi tatarozás, illetve a szentély fölé emelt torony építése előtt látta a templomot - az alábbiak szerint írta le az épületet: „A kicsi templomnak van kívül egyenes záradékú, belül kerekded, és kagylósán boltozott oltárhelye, 3"-nyi széles és 1 1/2 magas kerekívü ablakkal. A szentély hossza 107", szélessége 10'; a hosszhajó 337" hosszal és 17'3" szélességgel bir. Tárnak nincsenek, az északi oldalon hiányzanak az ablakok, de a déli falon három ablak van, melyeknek középsői a hajó keleti falától számítva 2'9", 10', és 15'6"-nyira vannak; ugyanezen oldalon van a kerekívü kapuzat is, negyedfél lábnyi nyilassal. Fel kell említenem a hajó északkeleti sarkában álló kőszószéket, mely rendkívül diszes talapzatu és fejezetű oszlopkákon áll; ezek egyikének egész hengere legszebben faragott szalagoktól van körülövedzve; alig lehet kétség, hogy ezen részletek valamely közellevő gazdag régi templomból, talán a dörgicséből hozattak ide."

28 Békefi Rémig az 1879 utáni állapotot rögzítette, a későbbi feldolgozás szempontjából fontos megfigyeléseket és adatokat szolgáltatva.

29