Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

IV. A TERVSZERŰ FEJLŐDÉS IDŐSZAKA (1957-1967)

A második világháború kitörésének küszöbén, amikor már mind több munkást foglalkoztattak az iparban, sikerült bejutnia a diósgyőri gyárba - segédmunkásnak. Mint annyi másnak, neki is a felszabadulás hozta meg a szorgalma, képességei, érdeme szerinti előbbre jutási lehetőséget. Kétszer vesz részt és tesz vizsgát a többhónapos olvasztári tanfolyamon. 1948-ban már főolvasztár, többször nyeri el a Kiváló dolgozó kitüntetést. A szorgalmas, fáradhatatlan, nehézséget nem ismerő főolvasztárt munkatársai szeretik, példaképüknek tartják. Munkaszeretetére, kötelességtudására, öntudatos helytállására jellemző, hogy 1956 zűrzavaros napjaiban mezőkövesdi otthonából gyalog indult el Diósgyőrbe... A szerény, fáradhatatlan főolvasztár, aki 1946 óta tagja a pártnak az egykori summásgyerek, Takács Antal főolvasztár bizakodva, reményekkel telve tekint a jövőbe. Elmondja, hogy neki, akinek a múltban nem volt módja még az elemi iskolát sem elvégezni, öt gyermeke közül a legidősebb harmadéves orvostanhallgató, a fiatalabb most kezdte meg a tanulmányait a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és a többiek, a kisebbek előtt is tárva-nyitva a boldogulás útja. 142. Üzembe helyezték az érctömörítőt Észak-Magyarország 1959. 03. 17. Mi tette szükségessé az új létesítmény megvalósítását? Az, hogy a kohászatba beszállított és feldolgozásra kerülő vasércnek 70-75%-a porérc. Ebből kiindulva úgy határoztak, építenek egy olyan üzemet, amely a porércet egységesíti, tömöríti. Az új üzem építését a pártbizottság és a vállalatvezetés megbízásából a fiatalok vállalták el. A KISZ Bizottság Drótos László et.-at bízta meg a munka vezetésével. Az új tömörítőmű segítségével a szálló por felhasználása révén évenként 19-20 000 tonna vasércet takaríthatunk meg. Evenként kb. 12 ezer tonna nyersvassal tudunk többet adni a népgazdaságnak. A szocializmus gyorsabb építését igényli az is, hogy az utóbbi hónapokban dolgozó parasztságunk jelentős számban lépett a szövetkezés útjára. Azt üzenjük a szövetkezés útjára lépő parasztságnak, hogy rajta leszünk, minél több mezőgazdasági gép segítse munkájukat, mondotta Csergő elvtárs. Ezután a műszaki értelmiség szerepéről szólt és kijelentette: az országban soha ilyen becsülete nem volt a műszaki értelmiségnek, mint ma. 1960 143. A szétszabdalt gyár problémái Valkó Márton gyárigazgató Üzemszervezési tanfolyamon elhangzott beszéde 1960. 02. 02. KM TDGY 99.115.1. (részlet) A mi vállalatunk vezetési gyakorlatát - mint minden régi vállalatét - a történelmi előzmények határozzák meg. így különösképpen az a körülmény, hogy a vállalat jogelődje a MÁVAG alapításától kezdve kincstári vállalat volt és a Buda-