Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

IV. A TERVSZERŰ FEJLŐDÉS IDŐSZAKA (1957-1967)

együttműködés lehetőségeinek sok tekintetben nem kielégítő kihasználása, az egyoldalú mennyiséghajhászás, a ,A" és „B" szektor arányainak hol egyik, hol másik irányba történő erőltetett eltúlzása, a kritikátlanság légköre műszaki és gazdasági kérdések eldöntésénél. Éppen ezért feladatainkat e keserves történelmi tapasztalatok figyelembevételével kell kitűznünk. Annak ellenére, hogy az ellenforradalom súlyos anyagi károkat okozott hazánknak, kormányzatunk jelentős beruházási hiteleket bocsát rendelkezésünkre. Ez évi beruházásainknak jellemző vonása, hogy azokat döntő módon elavult berendezéseink korszerűsítésére, szűk keresztmetszeteink kibővítésére, a nehéz testi munka gépesítésére, a minőség megjavítására — tehát elsősorban a gazdaságos termelés alátámasztására - használjuk fel. 132. A gyári sportkörök fúziója Zádor Tibor: 50 éues a DVTK 1962. (részlet) Az (ellen)forradalom leverése után, 1957 elején a sportban lévő átszervezés közelről érintette Diósgyőr sportéletét is. A négy nagy diósgyőri gyárnak négy sportegyesülete yolt, az erők szétforgácsolódtak, természetesen megoszlott a sportot fenntartó legfontosabb alap, a sportot szertő diósgyőri közönség támogatása is. A legelső teendő a négy gyári sportkör fúziójának végrehajtása egyetlen nagy, minden életrevaló szakosztályt felölelő társadalmi sportegyesületnek az életrehívása volt. Diósgyőr sportmúltja mind a vezetőket, mind a sportolókat arra kötelezte, hogy minden erőt egyesítsenek és az MTK, FTC, Győri ETO és a többi nagy múltú egyesület újjáalakulását követve, újra létrehozzák a DVTK-t... A vállalati sportköröknél megszűntek a szakosztályok, kivéve a DIMAVAGot, ahol a DVTK közgyűlésének határozata alapján a labdarúgó szakosztályt DSC néven meghagyták azzal a céllal, hogy mint NB III-as csapat, a DVTK részére az utánpótlást biztosíthatja. Ez azonban az átigazolási kötöttség miatt csak hiú ábránd volt. A DSC 1958 őszén fuzionált a DVTK-val, és ettől kezdve Diósgyőrvasgyár minőségi sportját egyedül a DVTK képviselte. A gyárakból 4 500 törzstagot szerveztek be, akik havi 5 Ft tagsági díjat fizettek. Az újonnan átszervezett egyesületet az elnökségen kívül 60 tagú választmány és 20 tagú pótválasztmány irányította, akiket a közgyűlés választott meg. A vezetőség 21 szakosztály felállítását tűzte ki célul, hogy az egyesület nagyszámú aktív sportolóval kezdje meg működését. A vezetőség az állami támogatáson kívül számított a négy gyár erkölcsi és anyagi támogatására is. A sporttelep fenntartását az LKM vállalta. A stadion vendéglőtermében megindították a klubéletet. 1958 133. A vasgyári újítások jelentősége Valkó Márton gyárigazgató Újítók Lapja részére készített anyaga 1959. 02. 19. KM TDGY 99.115.1. (részlet)