Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)
III. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A FORRADALOMIG (1945-1956)
Budapestre vittek a Honvéd-kórházba, a többit a miskolci égési osztályra, köztük a legsúlyosabbat: Bodnár József öntődarust, aki a salakcipót ki akarta emelni. A körülötte még tócsában állóvíz aláfolyt, s az izzó acélos salakkal érintkezve nem gőzzé változott, hanem bomlott. Egy nagy kondérnak megfelelő mennyiség egyenesen a darukosárban álló darust forrázta le, teljes testfelületén megégett. Egy órán belül megérkezett Zsofinyecz Mihály miniszter is. Részletesen tájékoztattam a történtekről és alaposan megnézte a helyszínt. Ezután együtt mentünk be a miskolci égési osztályra. Először természetesen a legsúlyosabbat akartuk meglátogatni. Ismeretes, hogy a legsúlyosabb égési sérültek is jó néhány órát, akár 1-2 napot is élnek a szervezet belső oxigéntartalmából, esetleg valamennyi működő légzési képességükből. A szokásos csersavas pakolásban, koromfeketén találtuk fiatal munkatársunkat, s ami a legmegdöbbentőbb volt - az ágya szélén ülő ügyeletes ápolónő a menyasszonya volt... 107. A köracél-gyártás bevezetése Marosváry László: A diósgyőri hengerművek története 1999. 91. 1952. október 17-e és 22-e között folytatták le az első köracél hengerlést „vezetékes" üregezési technológiával. A kiinduló 210x240 mm-es méretű, 1 500 - 1 800 kg-os súlyú bugából 5-10 szúrással hengerelték ki a köracélt, úgy, hogy a hengerészek fizikai igénybevétele lényegesen lecsökkent (nem kellett hengerlés közben tartani a darabot az elcsavarodás megakadályozására és a kész szálak is teljesen egyenesen futottak ki a hengerek közül, megkönnyítve a kikészítő dolgozók munkáját is)... A gerendasoron 1953. előtt a köracélokat ún. „szabadkézi" technológiával hengerelték. A kiinduló szelvény 160-200 mm-es négyzetes buga volt, 300-1 100 kg súllyal. A kiinduló bugából a kész köracélt 13-17 szúrással hengerelték ki a gerendasoron, ami alatt a hengerészek fogókkal tartották az anyagot, így igyekeztek megakadályozni az elcsavarodás veszélyét. Ez a gyártási eljárás nem volt termelékeny, a hengerészek fizikai erejét igen nagymértékben igénybe vette, a kihengerelt szál nem volt egyenes, kiegyengetése a kikészítő műhely dolgozói számára is komoly nehézséget és fáradságos munkát jelentett. 5 év átlagában a napi teljesítmény 51,1 tonna volt. (Az üzem vezetőjét 2-3 napos köracél gyártás után nem egyszer felkeresték a gerendasori hengerészek, mutatva agyongyötört tenyerüket és kérték a kampány befejezését.) Ugyanakkor a felettes szervek közölték, hogy az ország hengerelt köracél szükséglete a gerendasori mértékben nem csökken, hanem számottevően emelkedik. Ilyen körülmények között a gerendasori köracélgyártásra megoldást egy újítás révén a „vezetékes" kör acélgyártási technológia bevezetése adott... 108. Fejletlen politikai öntudat Gyors ütemű rekonstrukciók: Szabad Nép 1953. február 26. (részlet) A Diósgyőri Kohászati Üzemek újjáalakítása, az úgynevezett diósgyőri rekonstrukció gyorsuló ütemben épül. A gyár mind több pontján kezdenek hozzá új