Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

III. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A FORRADALOMIG (1945-1956)

Szállították a beomlott falak törmelékét, javították az utat, hogy könnyebben hozzáférhessenek a kohóhoz. Irtották a bozótot, a törpepáfrányokat, amelyek valósággal ellepték az egykori olvasztó maradványait. Az egész gyár lelkes izgalommal leste, hogyan bontakoznak ki a régi kohó formái. Ma ugyanúgy áll a kohó, ahogy közel két évszázada állt ezen a vidéken. Akkor, amikor még érccel, faszénnel, mészkövei megrakott szekerek nyikorogtak szünet nélkül az úton, amikor éjszakánként az erdő fölött lobogott a meggyújtott torokgáz kékes lángja. Az osztrák császár annakidején mindent elkövetett, hogy a magyar ipart amely már bontogatta volna szárnyait - megfojtsa, tönkretegye; hogy hazánkat az osztrák ipar piacának, nyersanyag- és élelmiszerraktárának használja fel. A kohó 1870-ig működött. Legdicsőségesebb napjait a szabadságharc idején élte, mikor vasat adott a katonák fegyvereihez. (Az 1814-ben üzembehelyezett és időközben átépített, majd 1952-ben rekonstruált kohót Magyarország elsőszámú ipari műemlékeként tartjuk számon, melyben 1979-től néhány éven át, ünnepségek keretében látvány-csapolásokra került sor, a szerző.) Ld. még 123. 1953 101. „A-B-C-D-E-F" gyárak Baán István emlékkönyv A diósgyőri Vas- és Acélgyár (LKM) története 1944-1988. 2001. 40-41. A diósgyőri vasgyár - mint elsősorban vasútfejlesztésre alapított üzem - az ugyan e célra létrehozott budapesti mozdony és gépgyárral alkotta a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak nevű vállalatot, melynek „A" jelzésű központja Budapesten volt. Ott tartózkodott a mindenkori vezérigazgató is, valamint minden érdemi központi apparátus, a külső kapcsolatokat ott intézték, s például csak ott volt fejlesztési-beruházási részleg. A mozdonygyár "B" jelet kapott, a diósgyőri kohászat "C", majd a belőle kivált külön telepített hadianyaggyár "D" jelű volt. Ez utóbbinak hadiüzem jellegét az is fémjelezte, hogy igazgatója aktív ezredes volt. A későbbiekben a Győrben működő vagongyár "E", majd a Felvidék egy részének rövid időre történt visszatérése után egy kisebb füleki gyár "F" jelzést kapott. Ez főleg edény- és kályhagyártási profillal tartozott az akkor egyetlen állami nehézipari vállalathoz. A "C" gyár szervezete igen egyszerű volt. Egy gyárigazgató és egy helyettes irányításával 18 osztály működött. Ezek közül az 1. számú az egészségügy, melynek vezetője a vasgyári kórház igazgatója volt. 18. sz. alatt az iskolagondnok szervezte és irányította az ipartelepek általános és tanonciskoláinak munkáját, biztosította a kor színvonalának mindenkor maximális oktatási feltételeit. 102. Saját házépítési akció Magyar Országos Levéltár XXIX-F-191-a l.d. 83. sz. rendelet: A Kohászati Minisztérium Munkásellátási osztálya a sajátház építési akció kiterjesztésére vonatkozó Mt. határozat nyomán 10/72091/1-