Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)
I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG VÉGÉIG (1920-1933)
39. Allender Henrik halála Nagydiósgyőr 1931. 10. 11. Október hó 10-én, este fél 10 órakor meghalt Allender Henrik a diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyár nyugalmazott gyárfőnöke. Halálát semmiféle betegség nem előzte meg; délelőtt még szokásos sétáját megtette, este pedig váratlanul szívszélhűdés ölte meg a közszeretetben álló igazgatót. Allender Henrik halálával a diósgyőri gyárak legtevékenyebb, legemberszeretőbb igazgatója költözött el az élők sorából. A legnehezebb időkben, a világháború tartama alatt állott a diósgyőri gyár élén. A legnagyobb szakértelemmel és határtalan szociális érzékkel látta el mindenkor nehéz tisztét. Tisztviselői és munkásai érdekét mindig szem előtt tartotta. Nem volt kérelmező, kit jogos kérelmével elutasított volna. Ügybuzgalma és szociális munkálkodása révén általános szeretetnek örvendett. 40. Teljes bizonytalanság Nagydiósgyőr 1931. október 18. (részlet) A diósgyőri vasgyár munkásai és tisztviselői hetek óta állandó aggodalommal tárgyalják a vasgyárral kapcsolatos jövőbeli intézkedéseket. Elterjedt hírek szerint a 6-os bizottság terve a diósgyőri vasgyár rentábilissá tétele oly módon, hogy ezt egy magánüzemmel összeolvasztaná, avagy egy magánérdekeltségnek adná át. Egyesek szerint már befejezett tény, hogy az állami vasgyárak üzemei öszszeolvadnak a budapesti Ganz gyárral. Más verziók szerint a Rima-érdekeltség útjából kívánják a diósgyőri gyárat eltávolítani, illetőleg átvenni, hogy így a maguk érdekeit szolgálja. A miniszter ígéretet tesz; a jövőben nem fog előfordulni az az eset, hogy a munkabérek idejében ne lennének kifizetve, s a következő fizetési napon ismét ki van téve a gyárban a „gyászjelentés"; a fizetés későbbi időpontban lesz megtartva. A bizonytalanság megöli az emberben a munkakedvet, a kitartást. Lehetetlen dolog itten 10 000 ember szájából a kenyeret kiverni. Egyedüli megoldás, függetleníteni a gyárat a központtól, annak bürokratikus adminisztrációjától, a gépgyártól és így a magyar államvasutak vas- és acélgyárává tenni. 41. A királyi herceg aggodalmai József kir. herceg levele a főispánhoz: Reggeli Hírlap 1931. október 21. (részlet) A nagy bizonytalanságban vitéz Borbély-Maczky Emil, Borsod-Gömör vármegye főispánjához fordult a tisztviselői kar és munkásság küldöttsége, hogy interveniáljon illetékes helyen a gyár állami kezelésben tartása és legalább a mai üzemkeret meghagyása érdekében. A főispán ennek a kérelemnek, szokása szerint, rövid úton, úgyszólván órák alatt eleget is tett.