Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

lően a vállalati működés hatékonyságának fokozását kívánta elérni az átszervezés eszközével... Vö. 223, 246, 334. 330. A diósgyőri acélgyártás megújulása Összegző kiadvány a Kombinált Acélmű építéséről. KM TDGY (részlet) Az új acélmű megvalósításának érdemi előkészítése már 1972-74. években dr. Énekes Sándor vezérigazgatósága és Zambó Pál műszaki igazgatósága idején, az ő irányításukkal kezdődött. Számos tanulmány készült ez időben még a vállalat részéről, melyeknek műszaki részét Baán István fejlesztési főmérnök, Barkóczi János fejlesztési főosztályvezető és Tóth Lajos fejlesztő mérnök, a gazdasági számításokat dr. Almássy József közgazdasági főosztályvezető és Sötét Károly üzemgazdasági osztályvezető dolgozták ki. Ezekben az években alakította ki a telepítés helyét, a terület felszabadításához szükséges intézkedések nagy részét a fejlesztési főmérnökség fejlesztés előkészítő osztálya Nikázy Győző, Csuhai Sándor osztályvezetők és Faúr Ferenc csoportvezető irányításával. Ezt követően 1975. derekáig az országos metallurgiai fejlesztésbe különbözően illeszkedő változatok kidolgozására került sor — már a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat részvételével -, melyek közül a vállalat számára legkedvezőbbet, a kombinált acélmű konverteres szakasszal induló változatát sikerült Csépányi Sándor vezérigazgatónak az Állami Tervbizottság 1975. augusztus 6-i ülésén személyes érvelésével elfogadtatni. Időközben a nagy feladatra való felkészülés érdekében külön beruházási főmérnökség alakult Joósz Gábor vezetésével és ennek keretében beruházás acélműi főosztály Szabados Géza vezetésével, aki ebben a beosztásban vitte végig ezt a sikeres munkát, a befejezésig. A beruházási program készítését megalapozó külföldi ajánlatok kiértékelésében, később a szerződéskötési tárgyalásokban ők már részt vettek a fejlesztőkkel együttesen. Ezekbe a nagy horderejű, széleskörű tárgyalásokba mindkét főmérnökség részéről már további számos szakember kapcsolódott be. így külön megemlékezést érdemel dr. Gábor Béla műszaki-gazdasági tanácsadó környezetvédelmi szakértői működése. A beruházási főmérnökség részéről a külföldi szállítókkal és magyar tervezőkkel az összekötő szerepet igen eredményesen látta el Tolnay Lajos koordinációs osztályvezető, Szabó István csoportvezető és Bodnár Béla előadó. A külföldiek ügyeinek intézésében lelkes szerepet vállalt Stehlik László nyugdíjas tanácsadó. A kivitelezés munkájára való felkészülés és annak csaknem teljes végrehajtása dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgatósága idején, az ő állandó figyelme, s a kritikus időszakokban személyes irányítása alatt történt. A KGM helyt adott az ő javaslatának, s közvetlenül a nagyberuházás kivitelezésének hivatalosan engedélyezett kezdése után, 1979. február 15-ével beruházási igazgatóság alakult Joósz Gábor vezetésével. A kombinált acélmű egyik jelentős létesítményét az általános beruházási főosztály bonyolította teljes sikerrel Czina Tivadar főosztályvezető és Mlakár Rezső osztályvezető irányításával. A közel 10 milliárdos nagyberuházásnak a 7 évvel korábban meghatározott engedélyezett keretösszegből való megvalósítása rendkívüli feladatot rótt a mű-