Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

konstrukcióját megelőzőleg illetékes szakemberek komoly tanulmányokat folytat­tak csehszlovák és lengyel blokksorokon, amely közül megvalósításra az az 1 000 mm-es szovjet blokksor konstrukció lett elfogadva és megtervezve, melynek egy példánya a lengyelországi Hutakobrekben van, illetve működik... 5. Fejezet. Fejlesztési tanácsadás, irányelvek kidolgozása: Az egyes üzemek műszaki fejlesztésére vonatkozó tapasztalatok és tanács­adások átvétele mellett meg kell említeni, hogy egész kohászati iparágunk és gyáraink komplex fejlesztés szempontjából is kapunk időnként igen mélyreható és komoly segítséget a KGST illetékes szekcióitól s nem utolsósorban külön e célra felkért szovjet szakértő bizottságoktól. Ebben a vonatkozásban talán csak a legkorábbi és legutóbbi segítségeket említjük meg. Bargyin akadémikus első magyarországi látogatása alkalmával igen komoly figyelemmel foglalkozott megyénk régi kohászati üzemeinek rekon­strukciójával, ma is kikristályosodott és érvényes alapelveket rögzített le üzeme­ink fejlesztési mértékével, irányával kapcsolatban. Segített felszámolni azokat a szélsőséges aggályokat, amelyek a régi üzemek fejlesztésével kapcsolatban az anyagmozgatás, szállítás megszervezése tekinteté­ben fennállottak. Ugyanakkor segített elhatározni is gyárainkban a fejlesztés előirányozható mértékét is. így Diósgyőrben határozottan megmondotta, hogy nem helyeselné negyedik kohó építését, s a már akkor meglévő, illetve építés alatt álló kohókapacitás minél korszerűbb felfejlesztésével kell összhangba hozni a gyár egész termelési volumenét. Ugyancsak Bargyin elvtárs mutatott rá annakidején arra, hogy ilyen élő üzemek fejlesztését magának a gyár vezetőségének kell irányítani, s az akkor fennálló helytelen gyakorlatot, a külön beruházó vállalat működését észrevétele nyomán sikerült is felszámolnunk. Legutóbbi időben az egész magyar kohászat fejlesztésével egy nagy tudású szovjet szakértőből álló bizottság foglalkozott kormányunk, illetve tervhivatalunk meghívására. A Kormijenkov, Oblomoszkij, Istomin és Toboszjamc elvtársakból álló bizott­ság éppen megyénk kohászat üzemei szempontjából döntő és elhatározó jelentő­ségű észrevételeket tett és hozzátehetjük, alátámasztotta gyáraink vezető kollek­tívájának törekvését. Segítettek az elvtársak a gyárak profiljának, termelési volumenének kialakítása ügyében. Utóbbi tekintetben helyeselték mindkét mar­tinüzem 1 millió t-s nagyságrendű termelési szintre való felfejlesztését. Leglényegesebb megállapításuk az volt, hogy az ország nemesacélgyártási bázisának a jövőben is Diósgyőrt kell tekinteni, s ebben a gyárban mindent ennek az alapelvnek a szolgálatába kell állítani a fejlesztés tekintetében. Lényegbevágó útmutatást adtak az ötvözött acélok martinkemencében való gyártásának sok­szorosára való kifejlesztése szempontjából. Itt egy új eljárásra, a szintetikus elektrosalakkal történő martinacélgyártásra hívták fel a figyelmet. 327. 100 év: 29 millió tonna acél A 100 éves Diósgyőr-vasgyári folytacélgyártás története 1979. KM TDGY (részlet) A Siemens-Martin 1975-78-as állagmegóvó beruházása elsődlegesen a ter­melés biztonságosabbá tételét szolgálta...

Next

/
Thumbnails
Contents