Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ elismert kulturális te­vékenységével szolgálja a népművelést. Zenekara, népi táncegyüttese, énekkara számos országban szerepelt és nagy sikereket ért el. A műszaki kultúra fejleszté­sének ügyét a gyár 25 ezer kötetes műszaki könyvtára, valamint dokumentációs és fordító szolgálata segíti. Az általános kultúra emelését 90 ezer kötetes bel- és külföldi szépirodalmi könyvekből álló könyvtár segíti elő. A kohász-kultúra továbbfejlesztésében a diósgyőri dolgozók élenjárók. 60 éves múltra tekint vissza a diósgyőri sportélet, mely 1945 után nagy lendülettel fejlődött. Korszerű, 35 ezer nézőt befogadó stadionja, több sportlétesítménye van. Jelenleg 17 szakosztályában 1 500 sportoló szerez hírnevet a gyárnak. A tömeg­sport több mint 4 000 dolgozót vonz. A gyár szociális létesítményekben is gazdag. A gyár dolgozói már 1800-tól szervezett orvosi ellátásban részesültek. Az évek folyamán kórházat, modern szakorvosi rendelőt, éjjeli szanatóriumot létesített. A dolgozók pihenésére és gyermekeik üdültetésére balatoni, mezőkövesd-zsóri, kácsi és a debreceni SZOT kohászati üdülő nyújt lehetőséget. A gyár 1968. évtől bevezette a szabad szombatos munkaidőt. A vidéki dolgo­zók részére új, modern munkásszállót épített, ahol a dolgozók kulturált körülmé­nyek között laknak. Korszerű üzempszichológiai laboratóriumában az ergonómia alkalmazásával a munkakörülmények javítását szorgalmazzák. Diósgyőr festői környezete - a Bükk-hegység - üdülő és kiránduló helyei, va­lamint a XIV. században épült vár melletti strand biztosít a dolgozóknak munka utáni pihenést. 323. A vasgyári szakmunkásképzők történetéből Zádor Tibor: Diósgyőr-vasgyár oktatásüzemi és szakmunkásképzése KM TDGY 2006.26.1. Kézirat (részlet) - 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: A szakmunkásképzésnek, a szakmunkás utánpótlásnak Diósgyőr­vasgyárban igen mély és előre mutató hagyományai vannak. Helyileg a képzés jelenlegi 17. sz. állami általános iskolában volt... Az 1949-ben elfogadott törvény lehetővé tette, hogy ipari centrumokban az oktatás feltételeinek biztosítása érdekében korszerűen felszerelt létesítményeket hozzanak létre a szakmunkás-utánpótlás nagy létszámú igénye miatt. Ilyen meggondolásból került sor 1949-ben a jelenlegi intézet megépítésére. Az LKM vállalta a kivitelezést a 19 tantermes iskola felépítését, jól felszerelt előadóter­mekkel és nagy tanműhellyel biztosítva a képzés korszerű feltételeit... Az újrendszerű oktatás 1950 őszén kezdődött meg. A tanműhely részére a gépi felszerelés egy részét a régi tanműhelyekből (gyári) biztosították, az iskolai rész bútorzatát pedig az ország különböző gyárai a terveknek megfelelően készí­tették el. Akkoriban Tanuló-városnak nevezték el, hiszen sokak számára elkép­zelhetetlen volt, hogy röviddel felszabadulásunk után 3 400 fiatal sajátítja el a szakmai alapokat és kerüljön az üzemekbe szakmunkás-utánpótlásként. Az első évek természetesen a mennyiség jegyeit hordozták magukkal. Első­sorban arra törekedtek, hogy a létszámigényeket biztosítsák, így egy-, másfél- és kétéves időtartam alatt képezték a fiatalokat, az esztergályos, géplakatos, marós,

Next

/
Thumbnails
Contents