Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

- Az üzemi könyvtár adatai: Könyvállománya 30 100 kötet. A beiratkozott olvasók száma 3 500. 1954 utolsó negyedévi kölcsönkönyv forgalma 12 979 db. - A műszaki könyvtár adatai: Könyvállománya 18 900 db, folyóirat (magyar 65, szovjet 70, német, angol, svéd, francia, cseh, olasz összesen: 100 db.) A beiratkozott olvasók száma 974 fö. A havi könyvforgalma = 700 db. A 60 éves „Munkás éttermet" egy évig tartó átalakítási munka után egyelőre színpad nélkül, mint mozi termet üzembe helyezték, összesen 701 férőhellyel, korszerű járulékos helyiségekkel, központi fűtéssel, a legkorszerűbb vetítőgépekkel ellátva. Sajnos a régen várt kultúrház, kultúrpalota építése még mindig nem kezdődött meg, így ez az évtizedes hiány, mely Diósgyőr kultúréletének központját képezné, még mindig fájó hiányunk. - Területi birtokviszonyok: A kohászat üzemterülete 1952. évben 258 kh 772 Döl A hozzácsatolt területekkel együtt 1954. évben 308 kh 716 Döl Gyárkörnyéki területek: - lakótelepi terület 203 kh 1283 Döl, - szántók 10 kh 91 Döl, - legelők 90 kh 316 Döl, - Diósgyőrben 3 kh 169 Döl, Újdiósgyőrben 4 kh 626 Döl, Alsóhámorban 3 kh 9O90Ö1 Összesen: 315 katasztrális hold és 194 Döl 313. A második világháború utáni kibontakozás III. MAVAG-Diósgyőr története és a vas- és acélgyár rövid műszaki leírása. Készült: Állami Ellenőrzési Központ Általános Revízió részére 1948. KM TDGY 72.3.380. (részlet) A helyi Orosz Felügyelőség biztosította gyárunk folyamatos anyagellátását, így 1945. decemberétől gyárunk már kezdett a régi gyártási menetébe visszazökkenni, a kisebb termelési eredménnyel is új főosztályfőnöki szervezési keretben, Korán Imre gyárigazgatói vezetésével. A dolgozók az állandó pénzromlás folytán értékben egyre kevesebbet kerestek, de a súlyos megélhetési gondok dacára is teljesítették kötelességüket és a termelés hónapról hónapra emelkedett. A gyári berendezések helyreállítása, pótlása is megtörtént, úgyhogy a gyár boldog reménnyel várta a stabilizációt, mely szerint a gyár rentabilitását, részint a dolgozók életlehetőségét volt hivatva megjavítani és biztos alapokra helyezni. Új gyártási ágak épültek ki, melyek mind az ország gazdasági fellendülésében való részvételt szolgálták. így a melegüzemeknél: ferromangán gyártás bevezetése, vörösiszap érctéglává feldolgozásával a por és gyengébb minőségű ércek értékesítése, készre öntés bevezetése több gyártmánynál, monoblokk gyártás, stb. A régebben tisztán hadiüzemi jellegű újgyár is új életet kezdett: a béke szolgálatát. Mezőgazdasági eszközöket (eke, ekekapa, borona, olajütő, traktor, stb.), továbbá szerszámgépeket, gyári berendezési alkatrészeket, bányafelszerelési al-