Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG VÉGÉIG (1920-1933)

feltétlen kötelességénél is, melyet mint hatalmas állami üzemnek a magánválla­latoknak szolgáló példaként egészen másképpen kellett volna felfognia. A felmondások értelmében a nyugdíjasoknak november 2-án, kedden déli 12 óráig kellene elhagyni lakásaikat, azonban a Népjóléti Minisztérium is interveni­ált a gyárigazgatóságnál ebben az ügyben és a kilakoltatásokat nem engedte ke­resztülvinni. A napokban már Zsoldos István gyárigazgató is kijelentette munkatársunk előtt, hogy november másodikán senkit sem fognak kitenni az utcára, hanem a nyugdíjasokat kényszeres érékkel fogják a Vasgyárban lévő lakásaikból kitenni, hogy lakást adjanak a lakásigénylőknek. A gyárigazgató szerint ezzel az ügy végleges megoldást is nyerne. A gyárigazgatónak ez a terve a nyugdíjasok, nyugbéresek és kegydíjasok kö­rében egyáltalán nem hozott megnyugvást és azt hangoztatják, hogy a vasgyár felső részén lévő kő- és fab' ikkok -' 'etőleg szükséglakások mind a munkásság filléreiből, illetőleg a Társláda pénzéből épültek fel, tehát igazság szerint nekik van a legtöbb joguk ezekhez. A nyugdíjasok megtettek minden lehetőt, hogy megmeneküljenek a cserével járó zaklatásoktól s csaknem mindannyian szívesen mentek volna miskolci, diós­győri vagy újgyőri lakásba, azonban 700 000-1 800 000 koronás nyugdíj, illetőleg nyugbér mellett képtelenek egy lakásért 8-10 milliós lelépést és 400-500 ezer koronás havi lakbért fizetni. 19. Az új pénznem hatásai Kovács György: A diósgyőrvasgyári művelődés története II. 1920-1945. 1990. 25. 1926. december 27-én megjelent az új pénz, a Pengő. Még mintegy fél évig a két számítási módot együtt alkalmazzák, ami gyakorta okoz gondot, különösen az egyszerű emberek körében. Az új pénz értékesnek mutatkozik... Az eddig ezrek­ben és százezrekben kifejezett és egyéb árak után furcsa megszokni az újakat: 1 kg marhahús 1,76 P., 1 kg sertéshús 2,08P., 1 liter tej 0,28 P., 1 db tojás 0,16 P., 1 kg liszt 0,56 P., 1 kg barna kenyér 0,48 P., 1 kg fehér kenyér 0,56 P., 1 db zsem­le, kifli 0,06 P., 1 kg burgonya 0,20 P., 1 m női szövet 68,00 P., 1 m férfi szövet 105,00 P. Ezen értékek és árak mellett az iparban bevezetett átlagórabér: 30-80 fillér. Az itt említett élelmiszerárak csak átmenetiek, lassan kúsznak felfelé. Augusz­tusban a vasgyári munkások már beadvánnyal fordulnak a gyárigazgatósághoz, melyben 6-10 százalékos béremelést követelnek. Augusztus 25-től egy fillérrel emelik az órabéreket, mellyel a munkások elégedetlenek, mert emelték a lakbé­reket is. Kérésükkel a kereskedelmi miniszterhez fordulnak... 1927 20. A dalárda első dalestélye Beránné Nemes Éva és Román János: Források a borsodi és miskolci munkás­mozgalom történetéhez 1918-1929. 1978. 233. (részlet)

Next

/
Thumbnails
Contents