Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

együtt Pesten létesítendő lerakat ügyében. Levelében elkeseredetten fakad ki: „50 éves korára vagyona és egészsége feláldozása után ide jutott. Március 15-én maga a kamaragróf, Colloredo ír Fazolának. Különösen a Kneidinger-féle nyilatkozat indíthatta haragra, mert az ilyen eljárást illetlennek bélyegzi, maga a nyilatkozat írója is megérdemelné, hogy hatóságától, a magyar kamarától fenyítést kapjon. Eró's szavakkal inti Fazolát, hogy végre hagyjon fel a gyárra nézve káros civódás szításával. A levél nem érkezett meg a címzett kezeihez: Egger sáfár a megintő' levelet visszaküldi. Az ok: Fazola felesége levelet írt a vasmű tisztviselőinek, melyben értesíti Őket, hogy férje április 16-án, tizenegy napig tartó betegség után tüdőgyulladásban meghalt. Egy 25 éves özvegyasszonyt és két gyermeket hagyott maga után, az ötéves Frigyest és a párhetes Borbálát. Eggerben van annyi jóérzés, hogy a nagy szegénységben élő özvegyet és neveletlen árváit a kamara atyai kegyelmébe ajánlja. Fazola Henrik özvegye Kari Tekla évi 200 frt nyugdíjból szűkös viszonyok között nevelte fel két gyermekét. A faktor hamvai a hámori temetőben, jeltelen sírban nyugszanak. Nem tudjuk, hogy Fazola hol halt meg. Hamvai a hámori temetőben, jeltelen sírban nyugszanak. IA diósgyőri plébánia vonatkozó anyakönyvi anyaga 1944-ben elpusztult. Zoltay Endre 1970. 131. jelzet/ Halálának 225. évfordulója tiszteletére 2004-ben jelképes díszsírhely állítására kerül sor a hámori temetőben. Ld. még 210, 226. Zoltay E. 1970. 69-81., Soós I. 1954. 22, 1955. 23, Soós I. Kohászati L. 1954. 8. 54. ,JVem örököltem semmit..." Hogy a saját és övéinek anyagi csődje árán tökéletessé fejlesztett alkotásából édes hazánkra és a felséges királyi kincstárra milyen haszon és jövedelem származott és származik napjainkban is egyre növekvő mértékben, arról itt szükségtelen most beszélni. A diósgyőri koronauradalomnak korábban csak a vadállatok által ismert és minden emberi haszonvétel elől elzárt járhatatlan rengetegei helyén ma olyan emberi kultúra honosodott meg, hogy az emberek jelentős számú csoportja, kiknek az ő alkotása juttat kenyeret, stabil teleppé fejlődött. Bevezettetett az istentisztelet, az egykori kietlen rengetegben óriási erőfeszítéssel épített országutak vezetnek s lehetővé teszik a hámor termékeinek elszállítását. A korábban járhatatlan kamarai erdőségek mindenki számára megnyíltak. Közben pedig az alkotónak élete, aki mindezek alapjait lerakta, a közjó oltárán feláldozott vagyonával együtt keserűségben és szegénységben szállt sírba, özvegye és hátrahagyott gyermekei pedig gyászos sorsnak néztek elébe. A közjóért sokat szenvedett és vagyonilag tönkrement atyámnak 1779-ben bekövetkezett halálával korán árvaságra jutottam. Nem örököltem semmit, csak a közjóért feláldozott egykor virágzó vagyoni jólétnek szomorú emlékeit. Hogy a köz szolgálatába léphessek, a diósgyőri vashámor kiművelésére szántam rá magamat. E célból elhalt atyámra való tekintettel felvétettem a selmeci bányaakadémiára, ott megszereztem a megkívánt szakismereteket, majd vándorlásom során a stájer