Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

MÉRTÉKEK (Csiffáry G. - Porkoláb L. 1999., Porkoláb L. 2003., Magyar Történelmi Fogalomtár 1989. évi közlése alapján.) Akó (urna, tinna, Eimer) Elnevezése az ószláv eredetű akov = űrmérték, illetve vasalt faedény jelentésű szóból ered. Kezdetben híg és száraz űrmérték. Országos mérték. Bormértékként 1874-ig használták. 1 egri ~ (1593-ig 80 icce, ezután 64 pozsonyi icce) = 53,721. Berakóteknő Acélgyártó kemence betétanyagának kemencébe vitelére kialakított kb. 0.5 m

3 befogadóképességű tárolóedény. Budu A vasérc széjjelosztására használt, fából készült űrmérték Torockón. Font (libra, Pfound) súlymérték a) A bécsi - a bécsi mázsa = 56 kg 1/100-ad része b) Magyar ~ 8 fertőn = 0,49 kg Forint (frt) Pénzegység a XVIII. századtól 1892-ig. az 1816-os pénzleértékelés után alakult ki az ezüstforint és a váltóforint papírpénz árfolyamkülönbsége. Két és fél, ún. konvenciós vagy váltóforint volt egyenértékű egy ezüstforinttal. Váltópénze 60 krajcár. Ezüst pénzben egy forint 100 krajcárt ért. a) Aranyforint (aureus): állandó értékű pénz, váltópénze a dénár volt. 100 dénár = 1 ~. b) Magyar forint (florenus Hungaricalis, ungarische Gulden). Hazánkban elterjedt ezüstpénz. Kétszerese a tallér, aprópénze az ezüst dénár, a magyar forint 1/100-as része. Értéke romlott, az 1807. 22. Tc. 7. §a kivonata a forgalomból. c) Rajnai forint (florenus Rhenensis, rénes forint, rénusi forint). Ezüstből vert pénz, hazánkban és az osztrák örökös tartományokban volt forgalomban. Aprópénze a krajcár (cruciferus, Kreutzer), Átváltása: 1 rajnai ~ = 60 krajcár. Az 1807-es törvény ezt hagyta meg egyetlen pénzként. A dénárt főleg számtani műveleteknél használták. Hüvelyk (digitus, Zoll, Daumbreit) Az általános mértéke: 2,0-3,1 cm Bányászatban: bécsi ~ = 2,63 cm, királyi - = 2,60 cm = 12 vonal