Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)
„Técsey Ferenc (1838-1904) a Hengermű első üzemvezetője, majd a Gyár igazgatója, a Siemens-Martin- és Bessemer-acélgyártás diósgyőri bevezetője." Ld. még 328. Marosváiy László BKL Kohászat 1982. 4. 530. Társpénztári alapszabály módosítás Az Állami Vasgyárak Központi Igazgatóságának felterjesztése a pénzügyminszterhez. Nagyméltóságú MINISTER ÚR! A diósgyőri társpénztár 480 állandó munkástagja még múlt év végén, a ./. alatt visszakérőleg csatolt kérvényt intézte a társpénztári igazgatótanácshoz, melyben az alapszabályok 14, 15, 31, 34, 40, 41, 51, 57 és 67 §-ainak módosítását kérelmezik. Az igazgatótanács ezen kérvényt előzetes megvitatás után egy a gyárfőnök helyettesének úgy is mint a társpénztár igazgatótanácsába kinevezett kincstári képviselőnek elnöklete alatt működött bizottsághoz utasította, mely bizottság ismételt tárgyalásainak eredményét a ././. alatt visszakérőleg csatolt jegyzőkönyvben tette le. Ehhez a jegyzőkönyvhöz, amely a munkás kérvény kívánságait lényegesen leszállítva, csupán az alapszabályok 14, 31, 51 és 57 §-ainak szerényebb mértékben való módosítását javasolja és a „Temetkezési segélyalap" létesítésének eszméjét veti fel, a társpénztár igazgatótanácsa f. é. július hó 29-én tartott ülésében a maga részéről is csatlakozott s annak felsőbb helyre leendő felterjesztését elhatározta. A diósgyőri gyár főnöksége a .////. alatt másolatban csatolt jelentésével úgy a munkás-kérvényt, mint a szóban forgó jegyzőkönyvet felterjesztette s egyúttal adatokat szolgáltatott be, amelyekből kitűnik, hogy a jegyzőkönyv javaslatai, amelyeket a gyárfőnökség is méltányosnak jelez, a társpénztárat jelentékenyebben nem terhelné meg. Az igazgató tanácsnak a gyárfőnökség által pártolt javaslataihoz a magam részéről is a legmelegebben hozzájárulok, nemcsak azért, mert azokat önmagukban véve szerényeknek, méltányosaknak és a társpénztár veszélyeztetése nélkül teljesíthetőknek tartom, hanem azért is, mert ma, midőn az állami gyárak munkásságát az évek óta tartó kétségbeejtő kereseti viszonyok állandó izgalomban és forrongásban tartják s minden agitáció részére hozzáférhetővé teszi, megragadandónak tartok minden alkalmat annak bebizonyítására, hogy felsőbbségük, ha nincs is módjában őket több munkához és jobb keresethez juttatni érdekeiket és boldogulásukat a lehetőséghez képest mégis szívén viseli. Végül az állami vasgyárak felügyelő bizottsága, amely ezen üggyel f. é. szeptember hó 24-én tartott ülésén foglalkozott, a kérvényben és a kiküldött bizottsági jegyzőkönyvben foglaltakat szakaszról-szakaszra bírálat tárgyává tette és 875 sz. a. hozott határozatával, a bizottság, illetve igazgatótanácsnak az alapszabályok módosítását és értelmezését czélzó és a munkáskérvény túlzott követelését is belátásával reducáló javaslatait melegen pártolva, Nagyméltóságodhoz leendő felterjesztését elhatározta. Ezen határozat folytán bátorkodom Nagyméltóságodat tisztelettel kérni, miszerint az alapszabályok 14, 31, 51 és 57 §-ainak, a jegyzőkönyvi javaslatok ér-