Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

csok: Frank, Schustik, Csamm, Blaskó, Hager, Puskár, Zsilla. Fuvarosok: Breuer, Czipser, Lesskó, Király, Bunda, Csizik, Partsch, Hoppá, Skupej, Fest, Magutta, Krizák, Lerch, Stronszky, Scholtisz, Jantsik, Kapuszta. Ácsok: Stramszky, Lerch, Skokán, Goldschiedt, Gyöngyösy, Gedeon, Drentsik, Grimplini. Szegkovácsok: Fest, Bachleda. Szénégetők: Dekats, Asztalos, Lerch, Kutserák, Zohler, Schikerle, Zlidák, Sagalla, Fest, Sirotta, Stett, Kutserák, Flekáts, Zsellár, Flosznik, Bodnárik, Longauer, Tokár, Kalna. Favágók: Szohler, Lengwarszky, Lepatofszky, Skupej, Putskó, Ripkó, Hoppá, Zsellár, Schustik, Schmeer, Vatyilafszky; Lengvarszky, Maliinak, Pollner, Weisz, Szohler, Brezák, Krizák, Schlof, Kolsofszky, Schrobár, Hornyák, Morea, Krasalkovits, Juriza, Koháry, Serenda, Mallinák.Vó. 128, 202, 259. KKMA 76. 100. 35. 1845 249. A hámori melegfürdő Azt a legtöbb vasgyárban gyakorolt szokást, hogy a nyers salak lehűtéséhez használt vizet fürdő céljára előmelegítsék, Diósgyőrben is alkalmazzák és ez oly nagyszámú résztvevőt vonzott, hogy a gyári tisztviselők indíttatva érezték magukat, hogy egy-egy fürdőért meghatározott bevételből, az erről gondoskodó munkások megfizetése mellett, nagyobb kényelmet nyújtó berendezésre gondoljanak és anélkül, hogy az 1839 évi gyári szemle jegyzőkönyvének 39 §-át alkalmazták volna, saját eszközökből, fából egy kis, négy kamrából álló fürdőházat létesítettek a pörölyműhely közelében, melyben a legszükségesebb fürdőkádak és egyéb berendezés rendelkezésre állanak. A fürdőház az 1859 évi gyárértékelésben még szerepelt, mikor azonban az új vasgyár a mai helyen megépül, nincs aki fenntartsa, kihunytak a forró salakot és tüzes vasat adó kovácstüzek és a következő írások már a fürdő megszűnéséről írnak ilyenformán: Ettől (a cseppkőbarlangtól) nem messze volt a hámori fürdő, mely rég megszűnt... A Hámor fürdője különben igen szerény, mindössze négy fürdőszobából áll, ahol a kádakban tüzes vassal melegített vizet használnak. Ezenkívül zuhanya is van. Legújabban a hámori kincstári javak ipari értékesítése jővén szóba, dr. Markó László megyei főorvos, Adler Károly mérnök és dr. Kovács Gyula kamarai titkár emlékiratot terjesztvén e tárgyban a miskolczi ipar- s kereskedelmi kamara elé, a más helyen szintén kellően méltatandó ipari czélokon kívül lelkesen foglalkoznak a Hámor gyógyfürdői jelentőségének kiemelésével is. Ott olvassuk a következőket: „Nemcsak az Európában létező) összes hegyi vidéki climatikus gyógyhelyek éghajlati és légköri viszonyaiból levont elméleti következtetés, hanem Miskolcz város összes orvosai által éveken át tett tapasztalatok folytán és biztos állíthatjuk, miszerint Hámor község keletnyugoti és északdéli irányokban fekvő völgyei, melyek több mint 60 ezer holdnyi területekben legbújább bükkfa-erdőség által környezteinek, páratlanul tiszta, üdítő és enyhe hegyi levegővel bírván, a legkitűnőbb módon egyesíti mindazon légköri kellékeket, melyek első sorban a légző szervek hurotos bántalmainak és kíválólag a gümőkóros hajlamainak gyökeres megszűntetésére kívántatnak." Ld. még 189, 289. A diósgyőr-uasgyári fürdők története 1896-1956., KKMA 76. 100. 768.