Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

652. Hogyan élnek a vasgyáriak ? Reggeli Hírlap, 1919. okt. 23. Miskolc város ipari munkásságának túlnyomó többségét a vasmunkások teszik. Mostani fizetéseikre nézve tájékozódást szerezni a Diósgyőr-Vasgyárba mentünk, hol a következő adatokat tudtuk meg: 10 éven aluli gyakorlattal bíró segédmunkás (napszámos) heti keresete kb. 350-450 korona. 10 évnél hosszabb gyakorlattal bíró segédmunkás havi keresete 500-550 K. Tanult szakmunkás 10 évi gyakorlattal havonként 7-800 K-t keres, ifjúmunkás és küldönc 200-300 K-t kap. A munkavezetők havi fizetése 7-850 K. A havidíjas alkalmazottak, tisztviselők és hivatalnokok havi fizetése 600-700 K. A végleges alkalmazottak (mérnökök) fizetése 850-900 K. A főmérnökök pedig 1000-1200 K-t kapnak. Ezen fizetéshez járul még a művezetők, hivatalnokok és mérnököknek adott természetbeni lakás vagy pedig 500-900 K lakáspénz. Azonban sem a napszámok, sem a munkások lakáspénzt nem kapnak, még abban az esetben sem, ha természetben lakást nem élveznek. A háború alatt főként pedig azután annyira leromlottak az élelmezési viszonyok, hogy némely tekintetben sokkal rosszabbul állanak, mint Miskolc munkássága. A gyári piac teljesen üres, nem marad más hátra, mint bejönni a miskolci piacra és beszerezni a holmit. Azonban a sok fáradtság a költség, meg a bizonytalanság, hogy kapni-e valamit, sokakat visszatart a bejöveteltől. A ruhatár, ahol békében óriási raktár volt cipő- és ruhaneműekből, ma teljesen üres. Vegyünk alapul egy négytagú családdal bíró szakmunkást, akinek 10 évi gyakorlata után 700-800 K. a havi keresete. Abból a Konzumnak fizet havonta 500-550 K-t azért a néhány közszükségleti cikkért, amit ott kapni lehet. Maradt a fizetéséből 150-200 K. Ebből kellene megszerezni a burgonyát. A gyár jóvoltából kaphat személyenként 150 kg-ot, azonban 170 K. kékpénzért (fizetéskor nagyon kis hányadát kapják kékben keresményüknek), káposzta is kell egy 4-5 tagú családnak télire. Legalább 100 kg. ennek az ára 150 K. Hol van még a fűtés és a liszt és az a sok apróbb beszerezni való, amit a konzumban nem kapnak. Úgy állanak már ma, hogy kölcsönökből élnek és télire beszerezni semmit nem tudnak. A nőtlen alkalmazottak helyzete is nagyon megdöbbentő. Étkezni leginkább a kaszinó éttermébe járnak. Ottan ebéd és vacsora díja a legszerényebb mellett is legolcsóbb 600 K. havonta. Azonban az ételeknek sem a mennyisége, sem a minősége nem megfelelő. Sok panasz hangzott el a legutóbbi időben, aminek az lett az eredménye, hogy e hónap elején az árakat redukálták, azonban egy hét múlva újból felemelték. A munkaviszonyok nem sok reményt nyújtanak. Szakmunkásokat kénytelenek napszámos munkáknál foglalkoztatni. Az üzemhez szükséges speciális szenek teljesen hiányoznak. A perecesi bánya alig tudja azt a szénmennyiséget kitermelni, ami a központi műhelybe szükséges. A helyzet javítására még kilátás sincs. Mi lett a békében mintaszerű gyárból és mi elé néz a gyár munkássága, ha a bérviszonyok meg nem változnak? Vö. 646.