Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

627. Kupolókemence telepítése A „kis öntések" mennyiségének növelése céljából 1861 után a nagyolvasztó mellé kupolókemencét építettek. Ekkor kezdődött meg a Garadna völgyében a vasöntvények kupolókemencében való gyártása. Egy 1885. évi jelentés szerint az öntödében már két kupolókemence dolgozott. 628. Vas- és fémöntvény-termelés 1881-től 1919-ig Ev Tonna 1881 62.1 1882 1062 1885 1609 1886 909 1892 1760 1894 2209 1896 3569 1900 3679 1901 2455 1907 4466 1908 5986 1910 6310 1911 2706 1914 5082 1916 5837 1919 240 Vö. 485. Nyizsnyánszky Tibor BKL Öntöde 1970. 7. 629. Munkáshatalom a vasgyárban 1919. márciusában a kommunizmus kikiáltásával a munkásság a hatalmat teljesen megszerezte, s most már maga veszi kezébe a bérrendezés ügyét. KKMA 72. 4. 568. 630. Cseh megszállás 1919 májusában a cseh megszállás következett be. A katonasorban lévő munkásság egy része beállt a Vörös Hadseregbe, a másik része pedig azon ürügy alatt, hogy szintén a Vörös Hadseregbe lép be, munkára nem jelentkezik, a faluról kikerülő munkások a munkát itt hagyva hazamennek. Május 7-én megjelent a Vasgyárban Kriskó Bohus, mint a pozsonyi csehszlovák teljhatalmú miniszter bányászati és kohászati megbízottja s a vasgyár képviselői előtt kijelentette, hogy a diósgyőri vasgyár a csehszlovák állam fegyverrel szerzett tulajdona, s hogy a csehszlovák államot sem a párisi konferencia, sem más tényező meg nem akadályoztatja abba, hogy a vasgyárat, mint ilyent, birtokába is vegye. Hivatalos nyelv gyanánt a tót nyelvet